Miért van az, ha megkedvelek valakit és kezdek közel kerülni hozzá, elkezdem mindennek az ellentétét érezni?

Nagyon durván rástresszelek mindenre és azt mondom, h jobb lenne ha szingli maradnék. Minden ilyen alkalommal érveket sorakoztatok fel amellett, h inkább maradjak a komfortzónámban egyedül mert az egyszerűbb. Elkezdek "undorodni" az illetőtől,egész nap görcsben van a gyomrom és azt mondom a végén: "inkább hagyjuk az egészet,majd lesz más". De utána a következőnél is ezt csinálom. Tényleg szeretnék valakit, és nem értem, hogy mi ez a kettős érzés bennem. Valaki tapasztalta már ezt vagy ismerős a probléma valahonnan? Mit javasoltok?