Csak én tartom egy állat életét ugyan olyan fontosnak mint az emberét?

Állatok között is vannak rosszak, és jók.

Vegyük példának a kutyákat:

Volt egy németjuhászom, mamámnál, 13 évig élt, imádott, én is imádtam, mindig mellettem állt, sose morgott rám, de még a kajájában is turkálhattam. Maximális bizalom volt köztünk. Pedig csak pár havonta láttam egy két hetet, meg minden nyáron.

De sajnos meghalt.

Mivel csípő diszpláziája volt, mert nem voltak a szülei ilyen betegségre szűrve, és emiatt épült le, még műtétek mellett is, ezért egy neves tenyésztőtől hoztunk egy törzskönyvezett német juhászt.

Vele kölyökkora óta szinte mindig vele voltam, vittük kutyasuliba, stb. Imádtam. Életemet bíztam volna rá.

Egyszer, estefele viszont valamiért rákapott az emberhúsra. Megtámadott engem, úgy, hogy éppen nem vele foglalkoztam, a növényeket öntöztem. Fel nem fogtam, hogy tépi a kezem, és hogy rám akar ugrani. Teljesen leblokkoltam. Kb. a nagy morgásra, ugatásra, és a vérszagra jöttek ki a házból a szüleim (az még fontos, hogy 14 éves lány vagyok, esélyem nincs egy 50kg-s kan német juhász ellen) és valahogy leszedték rólam. Pár hétig gipszben volt a karom, és egy fél kezemet elterítő cafattenger lett az eredménye.

De ez még nem volt elég. Azt hitték a szüleim, hogy csak nem ismert fel a kutya engem, de még az sem volt feltűnő számukra, hogy mindenkire morog. Aztán szépen lassan megtámadta a gazdáját, és ott betelt a pohár, elvittük egy kutyakiképzőhöz, hogy nézze meg, mi a szitu vele. Ha nem lett volna rajta szájkosár, a kiképző talán cafatokban lógna. Nem viselt el senkit. De a többi hím kutyának behódol... Szóval nem is a túlzott dominancia a baj... Akkor felmerültek az agyi betegségek, de orvosilag rendben találták, minden neszre figyelt, mindent látott, az emberekre gyakorolt viselkedésétől eltekintve normális.

Erre csak az az egy magyarázat van: gonosz. Igen, állatok között is lehetnek gonoszok.

Most jelenleg egy tavat őriztetnek vele, és aki csak bemenne halat lopni a területre, az onnan csak holtan jön ki...

Amit a #4-es írt van igazság. ( Remélem a karod már helyreállt! :) )

Igaz, az emberek többet pusztítanak, mint az állatok, de ennek egyértelmű okai vannak.

Én is becsülöm az állatokat, a többségüket imádom, most vacilálunk a családdal, hogy fogadjunk-e örökbe kutyát.

Viszont ha égne a ház, bent lenne a kutyám és a húgom, inkább a testvéremért mennék.

Nekem az ember élet egy kicsivel mindig többet fog jelenti (ez persze függ az adott személytől), mint az állaté.

Amúgy tényleg felhborító dolgok vannak, és a legszomorúbb, hogy szinte mindig megússzák.

Az ember es az allat kozott az a kulonbseg hogy az allatnak nincs buntudata... ez meg nincs tudomanyosan igazolva, de cafolva se.

A masik hogy a kutya a farkasbol haziasodott, oke valtozott, baratsagosabb lett, de attol meg a legkozelebbi rokona a farkas, nem hiszem hogy csodalkozni kell rajta ha megharap, bar a legtobb kutya harapasos eset gyerekek ellen tortenik amikor a kutya jatekat,vagy kajajat akarjak elvenni. De az is lehet hogy a hormonkk miatt vadult meg, feltelezem him kutya volt, esetleg kasztralatlan is...? Az meg tudja hulyiteni, de nem vagyok allatorvos ez csak a sajat velemenyem

Nem lehet egyenlősegjelet tenni állat és ember élete között.

Mondom ezt nagy allatbaratkent.

Van igazság abban amit mondasz, ez tény, nem vitatom. De ha valóban ilyen szoros szálak fűznek téged az állatokhoz, akkor remélem, hogy a szúnyogokat, legyeket se csapod le nyaranként, az egereket, patkányokat se méreggel vagy csapdával intézed el, ha épp gondod akad velük, valamint azoknak a csótányoknak az életét is meghagyod, akik neadjisten beköltöztek a lakásodba. Hogy a sarkokban épp hálót szövő pókokról ne is beszéljünk.

Bocsi, csak azért jegyeztem ezt meg, mert nemegyszer találkoztam már ilyen önjelölt állatvédőkkel, akik ugyanígy előadták folyton ezt a "minden állat ugyanannyit ér, mint az ember" szentbeszédet, de mint később kiderült, ez leginkább csak a kutyusokra, cicusokra, a bocira, nyuszira, és egyéb simogatnivaló példányokra vonatkozott.

A fent említett, kártékonyabb állatfajokat már válogatás nélkül gyilkolta, ha az ő területére merészkedtek.

Mit ne mondjak, számomra ott el is vesztette a hitelességét.

Nem, kérdező, én sokkal fontosabbnak tartom.

Ha választani lehetne, hogy a kutyám, vagy 100 darab tajbunkót lőjek le, akik teljesen közömbösek az állatok iránt(de eltökélten állítják, hogy márpedig ők szeretik az állatokat) simán megtenném...börtön ide vagy oda.

Gyűlölöm az ilyen állatok felé szocializálatlan, ál-emberimádó férgeket, akik ha megjelenik valami állatkínzós cucc, egyből megjelennek a dumával, hogy "és mennyi hajléktalanon segítettél már, meg biztos valami radikális állatvédő lehetsz, stb...)

Elképzelhető, hogy szereti az állatokat a maga módján, pl láncra kötözve, kiszolgáltatva, soványan. Mert úgy olyan cuki őszerinte.

A jóistenke irgalmazzon annak a nyomoréknak, akiről a közelembe kerülve személyesen kiderül róla, hogy ilyen.