Megéri az emberekkel kedvesnek lenni?

Én úgy tapasztaltam, hogy mindenféleképp megéri az emberekkel kedvesnek, türelmesnek, tisztelettudónak, segítőkésznek és jólelkűnek lenni, te is boldogabb leszel tőle, ha tudsz segíteni, vagy jót tenni. De (a családot és a közeli barátokat nem beleszámítva,) érdemes egy 3 méter távolságot tartani, hogy ne engedd őket magadhoz túl közel sem azzal, hogy kedves vagy velük.

Akár munkahelyen, akár magánéletben, előfordult már, hogy közel engedtem valakit magamhoz, egy alkalomból lett több alkalom: hogy ha tudok segítsek, ha tudok, beszélgessünk, ha tudok szánjak rá időt. A végén meg én voltam a "szemét", ha egy idő után már úgymond nem annyit "adtam magamból", amennyit azelőtt, mert nem volt rá annyi időm, közbe jött valami, vagy egyszerűen ki voltam bukva más valami miatt. Én jártam rosszul emiatt, pedig semmit nem ártottam az illetőnek, de a kisujjam helyett már a karom kellett volna. Na az ilyeneket kell leállítani minél előbb.

Én amondó vagyok légy kedves és segítőkész továbbra is, ne hagyj fel ezzel, legyenek barátaid, akikre számíthatsz, de ne engedd magadhoz túl közel a többi embert, csak azt, aki igazán fontos és megbecsül téged, amit idővel észrevesz az ember. Én ezt látom helyesnek.

Megéri.

Mindenkivel kedves vagyok, rohadt népszerű is.

Mindenki szeret, mindenki bír, csak előnnyel jár, mások bizalmába férkőzhetek, infokat szerezhetek másokról, stb.

Sokkal jobb, mintha ellenségeim lennének, akik kárt akarnak okozni.

Úgy adj, hogy ne várj vissza semmit. Ne azt csináld ami helyes, hanem ami előnyös, sok értelme van.

Én az emberek többségét utálom, mégis kedves vagyok velük, mert ez sok előnyhöz juttat, megéri. Nem várok tőlük semmit vissza, ezért nem is csalódom.

Szerintem megéri. Sokkal több pozitív dolgot kapsz vissza a kedvesség által (értsd. Kedves megnyilvánulások feléd meg még csomó minden), mint hogyha bunkó lennél. Engem speckó érdekel mit gondolnak mások, ez egy egészséges határig szerintem mindenkit foglalkoztat, inkább tartanának az emberek egy faragatlan tuskónak, mintsem egy kedves segítőkész embernek? Na ugye, akkor már inkább a másik opció.

Másrészt jót tesz a lelkednek helyesen cselekedni, és az életben is előrevezet. Csalódások híján nehéz ezt betartani, de a csalódások is arra tanítanak meg, milyen fajta típus embert kell hanyagolnod, ill. Kinek felesleges a kedvességedből adni. Ne várj vissza, ez akkor jó ha magától értetődő. Ha visszavárod a jó tetteket, akkor azok nem is igazán szívből jövők. A jó emberek mindig visszakapják a jót, persze erre is van ellenpélda, a gonoszakar pedig előbb utóbb a sorsa éri el!

Maradj ilyen, még akkor is ha sokszor úgy érzed, nem éri meg! Mindenből lehet tanulni, a kedvességet, törődést pedig nem tanítják, szívből jövő;)

16/L