Mit jelenthet ez? Mit kéne tennem? Tetszem neki vagy pedig tényleg adjam fel? Ez egy kicsit nem sok, így egybe?

Idén mentem gimibe és én öt évesre járok, ő pedig négyévesre. Élsportoló, focista.

Pár hónappal ezelőtt, körülbelül októberben lányokkal megdumáltuk, hogy szerintünk ki néz ki jól az évfolyamban és én bemondtam a nevét. Sajnos ő a "menő" gyerek az évfolyamban és még kissé pávás is. Egyik barátnőmmel viszont egyet értettünk abban, hogy jól néz ki a srác, így poénból csomószor túl reagáltuk a helyzetet ha láttuk. Volt, hogy az iskolában többször mentünk el a termük előtt és direkt ott beszélgettünk, de ez akkor még csak tényleg vicc szintjén ment. Majd egy omniózus napon az egyik osztálytársam (fiú), aki ismeri is a srácot meglátta az ebédlőben, hogy mit csinálunk a barátnőmmel és bekavart. Látta, ahogy a srác megy ki a "túl dekoratív" barátnőivel és akkor felordított és odahívta hozzánk. Előadta, hogy nekem halálosan bejön és foglaljon le engem, vagy beszéljen velem. Én akkor nagyon rosszul éreztem magam. A srác, (tegyük fel, hogy Ádámnak hívják) csak annyit mondott, hogy "Kinek nem?" és le is lépett, bár előtte végig mért, emlékszem. Nem is mertem sokáig a közelébe kerülni, mert rosszul érintett a helyzet. Főleg, hogy egy másik barátnőm ismerte őt kis kora óta és úgy ítélte , hogy neki is bele kell szólnia, így hát cselekedett. Mondta a srácnak, hogy az egyik barátnőjének bejön. Ugye ezek után történt az ebédlős incidens is, így duplán rosszul jöttem ki a dologból. És ez még csak az eleje a storynak. Rá körülbelül egy hónapra elkezdett valami történni köztem és a fiú között. Folyosón, ha velem szembe jött a társaságával és éppen dumált velük elhallgatott majd csak a szemembe nézett és úgy ment tovább. Ilyen többször is volt. Ráadásul nagyon sokszor bámult. Persze én ekkor már őt nem néztem, csak magamban még helyesnek tartottam. Majd egy idő elteltével a sok szemezgetés történtével elkezdett érdekelni.Többet láttam benne, mint a barátnőim. Mindenki azt mondta, hogy egy páva, aki minden lánnyal kavar, de én nem hallgattam senki másra. Csak arra, hogy ő több ennél és csak megjátssza magát. Ekkor jött az újabb kavarás. Az elején szereplő lány, aki már mondta neki, hogy bejön egy barátnőjének, megint csak cselekedett. Még hozzá egy délután ráírt, hogy hívjon el randizni a szülinapom alkalmából. A gyerek először csak nézett majd mondta, hogy talán okés. Később visszamondta mondván, hogy én mért nem írok neki emiatt, hogy fél amiatt, hogy ezt kibeszélik majd az osztálytársai, szóval bocsi, de mégsem. A lány hevesen visszaírt, hogy ő csalódott benne és azt hitte, hogy belevalóbb fiú. A gyerek ekkor csökkent a szememben hiszt azt írta erre, hogy ő neki mindennapos, hogy lányokkal randizik szóval ez nem lenne nagy kaland neki. Persze én minderről semmit sem tudtam. Nekem a barátnőm közben írogatott, hogy a srác neki mondta, hogy szívesen beszélne velem a héten és elmehetnénk valahova kettesben megismerkedni. Nagyon megörültem majd az este folyamán még írt a barátnőm, hogy mégsem lesz ez így, mert a fiú fél mások véleményétől. Másnap, azért még kíváncsian mentem be, de csak azt kaptam, hogy a barátnői ordibálták, hogy "Nézd Ádám itt a csajod". Én nem értettem akkor még. Késő délután egyik barátom viszont odajött hozzám és mondta, hogy a fiú elpanaszolta neki, hogy a barátnőm zaklatta velem. És mivel beteg volt a csaj felhívtam majd mindent kiderítettem. Nagyon kiakadtam, amikor rájöttem a turpisságra, ráadásul napról napra csak kaptam a bántást a fiú csapatától. A srác persze csendben volt mindig és csak nézett. Semmit sem lehetett kivenni az arckifejezéséből. Egyik este viszont belájkolta a régebbi profiljaimat, másik nap bekövetett instán. Szóval esténként közönség nélkül cselekedett. Igazából nem is értettem őt egy idő után. De egész héten piszkáltak a barátnői, lökdösődtek ha láttak, mutogattak én pedig, úgy csináltam, mintha nem is látnám. Majd a hét vége felé betelt a pohár. Ebédlőből egyedül mentem fel, mert barátnőm még maradt és útközben találkoztam a két lánnyal a csapatából. Ők ketten voltak a főbujtogatók. Mindenki utálta őket az osztályomból. Gúnyosan megszólaltak, mikor megláttak. Hallottam a hangjukon, hogy provokálni akartak, így meg sem fordultam csak mentem tovább közben pedig szépen lassan bemutattam nekik. Semmi extra nem volt ez szerintem. Ők viszont begőzöltek és őrültek módjára elkezdtek fröcsögni arról, hogy kitépik a karomat, megvernek..stb. Próbáltam lazának tűnni, így tovább lépdeltem fel a teremhez, csakhogy ők utánam eredtek futva. Én előnyben voltam szerencsére, de amikor nem láttak én is futni kezdtem az osztályomhoz. Ők körülvettek, megvédtek, de a két lány tovább kutatott káromkodva. Sőt a Ádámot is kihívták, aki arról beszélt, hogy mindenkit 'megver" tőlünk. Kezdve a legjobb barátommal, mivel ő a legkisebb. Órák után csapattal távoztunk, hogy ne történjen semmi. Viszont a kavalkád tovább gyarapodott. Ugyanis este anyummal pletykáltam kicsit és nevetve meséltem az eseményeket. Ő titokban cselekedett és írt egy e-mailt az osztályfőnökömnek, hogy ha tovább folytatódik ez akkor szóljon közbe. Az ofőnk sajnos sokszor nem gondolkozik, így hát reggel rögtön berohant az évfolyamtársaink órájára és felolvasta az e-mailt. Én egyik barátomtól tudtam ezt is meg az osztályukból és kiakadtam. Anyummal összevesztem és az ofőnkre haragudtam, Ádámékat kerültem... Az osztály viszont mellém állt újból a nehéz helyzetben. hagytuk csillapodni a történteket.. mindenki befejezte a harcot. A kavarós barátnőm meg csak jövőhéten jött, de akkor már csak azt látta, hogy valami megváltozott. Kevés barátja maradt és az osztályok közti kapcsolat megszakadt teljesen. Azóta egy hónap telt el. Ádám még gyakran néz feltűnően viszont lett barátnője. Sőt kiderült, hogy az osztálya nem bírja őt csak megjátsszák magukat, viszont van esély arra, hogy az egyik dekoratív lány bejön neki, miközben van valakije. Az évfolyamból csomóan egy idiótának néznek viszont az ottani barátaim még megmaradtak szerencsére. Ja, és Ádám kikövetett instán. A történtek jegyében fogalmam sincs, hogy mi a helyzet, de nagyon pocsékul érzem magam. Zavar, hogy már nincs esélyem változtatni a történteken. Csak a barátaim tesznek vidámmá.

Lehetséges, hogy valaha is bejöttem neki? Vagy esetleg most is még? Elkéne menne az iskolából máshova?