Budapestiek, ez gyakori nálatok?

... Elmondanám neked, hogy a pestiek nem lehetnek (logikai úton) bunkóbbak a vidékieknél, miután itt van a legtöbb suli, és legjobban edukált ember az országban. De talán jó lenne belátnod, hogy nem azért lesz valaki bunkó, mert él valahol. Nem ismerünk mindenkit a városban, nem élünk együtt, nem vagyunk ugyanolyanok.

Egyébként az lenne a teljesen normális, hogy egymásnak idegen emberek simán képesek köszönni, beszélgetni, mosolyogni egymással, de ez egyre ritkább itt a fővárosban, sőt. De ha pl. elmész Londonba, na ott mindennapos, hogy mosolygós emberek jönnek szembe veled, rád köszönnek és megkérdezik, hogy vagy? Qrva jó érzés.

Sokat bkk-zom, de ezt pont, hogy nem mondanám. Nagyon ritka az, hogy van egy bátor ember, aki megszólít valakit, és az a valaki elég nyitott ahhoz, hogy válaszoljon. De persze nagyon örülnék neki, ha ez a helyzet változna, szebb hely lenne Budapest :)

Két dolgot tudok elképzelni arra, amit írtál.

Egyik, hogy pl reggelente fél 8kor a fél suli egy bizonyos járattal megy, és összefutnak.

A másik, hogy alapból együtt mennek, csak mindkettő nyomkod. Aztán, amikor tíz perc után végre egymáshoz szólnak, simán úgy tűnhet, hogy amúgy semmi közük egymáshoz.

Én is csak néha fordulok meg Pesten de inkább azt gondolnám, hogy ott kevésbé fog egy vadidegen elkezdeni beszélni hozzám tömegközlekedésen vagy buszmegállóban, míg "vidéken" (= falvak, kisvárosok közötti helyi járatok) ez jóval gyakoribb. Amúgy Debrecenben lakom és bár egy pesti számára ez is "vidék", elég nagy város és az egyetem miatt sokféle helyről jönnek ide emberek. Itt is azt tapasztaltam, hogy a kutyát nem érdekli, hogy mi van rajtam, mit csinálok, a buszon is nagyon ritka esetben szólnak hozzám. Ezzel szemben a "tényleg vidéken" tök ismeretlenek is beszélgetnek a távolsági buszon, mutogatnak rám, mert furán nézek ki és elsősorban az idős nénik ülnek le mellém, alig várva az alkalmat, hogy elmesélhessék a fél életüket és hogy mutogathassák az unokáik e célra magukkal hurcolt fényképeit.

A bunkóság pedig emberfüggő, városban, falun, mindenhol vannak tajparaszt emberek, akik attól boldogok, ha másokba kötnek bele, míg mindenhol megtalálható a normálisabb, toleránsabb típus is. Nagyban függ attól is, hogy mikor, hol mész ki épp az utcára, hogy melyikkel találkozol éppen.