Barátok szerzése klubokból, csoportokból?

Biztos lehet. Mondjuk én jobban hiszek az egyből személyes találkozásban, mármint hogy eldöntöd, hogy te holnaptól hatha yogára jársz, és ott összeismerkedsz emberekkel.

Ezt azért gondolom, mert nagyon introvertált vagyok, és írásban sziporkázom, élőben viszont csendes vagyok. Így csalódás lenne, hogy milyen vagyok élőben. Úgy meg a magam tempójában tudok megnyílni.

Én vezettem közösségi klubbot, és nem találtam barátra.

Filmetnéztünk játékkonzoloztunk kézműveskedtünk jelmezes felvonulást tartottunk évente töbször... stb.

Rájöttem arra hogy az embereknek nincs bátorsága jól érezni magukat. Manapság találkozok emberekkel mondom milyen klubbom volt mindent tudnak róla csak soha nem jöttek el. Pedig szerettek volna miután rájöttek hogy nem szervkereskedő vagyok. 6 év alatt 2000 aláírás az emlékkönyvbe egy 40000-es városban ebből 1500 körüli személy írta alá és senki nem maradt meg barátnak. Még azok sem akik alig hagytak ki alkalmat. Nem az egyénnel van a gond hanem az egyén egyetlen tulajdonságával. Kezdek letenni arról hogy haverok barátok lesznek mégis vágyódom. Én ott tudtam jó ismerősöket szerezni ahol rá voltam kényszerítve a másik félre pl: munkahely.