Mit csináljak, hogy kedveljenek az emberek és kicsit népszerűbb legyek?
Sosem voltam a középpontban és soha nem is vágytam rá. Kiskorom óta kicsit szégyenlős, visszahúzódó, csendes típus vagyok aki mindig azokkal barátkozott akiket a többiek kiközösítettek. Ezáltal én is ki voltam közösítve ami zavart is meg nem is, mert a kiközösített emberekkel mindig jobban kijöttem és barátot láttam bennük. Ez általános iskolában volt mert középiskolában már egyáltalán nem voltak kiközösítések az osztályban. Általános iskola után nem egy helyre kerültünk, közben volt olyan barátom aki messzire költözött így szép lassan elmúltak a barátságok. Egy barátnőm van aki még ma is az, vele másodikos korom óta jóban vagyok. Itt ki is fújt a barátlistám sajnos. Középiskolában voltak próbálkozások, rossz társaságban voltam de örültem, hogy valaki legalább elhívott. Velük is megszakadt a kapcsolat meg nem nekem valók voltak (piás, cigis társaság).
Ha ismeretlen emberekkel találkozok úgy, hogy van velem még valaki akinek szintén ismeretlenek, akkor az a velem lévő személy sokkal hamarabb összebarátkozik az ismeretlenekkel mint én, ez elveszi a kedvem az egésztől és nem is próbálkozok tovább. Iskolában utáltam megszólalni mert soha senki nem hallotta meg. Mindig meg kellett várnom, hogy csend legyen és beszélni tudjak, hiába próbáltam hangosan mondani. Teljesen jelentéktelennek érzem magam ilyenkor és ez elég gyakran előfordult. Egyszer az egyetlen barátnőmmel elmentünk egy táborba, ott volt egy lány akit látásból ismertünk mindketten és én is próbáltam vele beszélgetni meg barátkozni mert hárman aludtunk egy szobában, a barátnőmmel barátnők lettek velem meg szinte csak köszönőviszonyban maradt, nagyon ritkán váltunk pár szót. Baromira elegem van ebből. Lett egy új fodrászom, aki a párom munkatársának a felesége és fiatal még ő is, szeretnék összebarátkozni velem is de olyan nehezen tudok megnyílni, pedig már több mint fél éve találkoztunk először és azóta már találkoztunk több alkalommal is. Egyszerűen nem tudom, hogy miről beszéljek. Annyira jóba akarok lenni vele, hogy szerintem túlizgulom az egészet tök feleslegesen.
Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy nincs kisugárzásom, legalábbis nem valami jó lehet. Pedig egyébként normális, jó embernek tartom magam. Mindig rendes vagyok mindenkivel, van humorérzékem és vevő vagyok a hülyeségre, bármilyen idegen ember kiöntheti nekem a lelkét, ha tudok próbálok tanácsot adni, soha nem mondok vissza semmit amiről tudom, hogy nem szabad és tényleg normálisan állok hozzá mindenkihez. Ennek ellenére senki le se sz@r. Május óta nem járok iskolába és a családomon kívül senki hozzám se szól, ez nagyon rossz. Élettelen vagyok, eddig legalább voltak osztálytársaim akik szintén lesz@rták, hogy létezem de legalább néha nevettek egy-egy viccemen vagy csak simán hozzám szóltak. Most a kutya se szól hozzám és konkrétan azt érzem, hogy feleslegesen élek. Hülye példa, de ott a facebook, rengeteg ismerősömnek hozzászólnak sokan a képeihez, felköszöntik meg ilyenek... nekem még ilyen ismerőseim sincsenek. Tudom, hogy ez a sok ember nem igazi barát általában de nekem még "álbarátaim" sincsenek.
Nem tudom, hogy mit tegyek de már belefáradtam ebbe. Nem tudom hogyan érhetném el azt, hogy az emberek meg akarjanak ismerni. Az irodalom órán tanult csinovnyik szóval tudnám jellemezni most magam.. a haszontalan, megfelelni akaró ember akiben egy szikra különlegesség sincs és senkinek nem tűnne fel ha nem lenne. Ez nagyon rosszul esik mert én nagyon a szívemen viselem mások problémáit. Természetesen nem várok cserébe semmit csak egy kis figyelmet, de senkitől nem kapom meg sajnos. Nincs munkahelyem mert még nem találtam semmit, most tanfolyamra járok de nem sikerült senkivel barátságot kötni és nagyon kevesen vagyunk. Egy kicsi városban élek ahol nem lehet új emberekkel találkozni és szórakozóhely sincs. A legközelebbi úgy 40km-re van és egyrészt pénzem sincs, másrészt egyedül nem akarnék menni, harmadrészt szerintem ugyanúgy nem akarna senki beszélgetni velem. Internetes barátaim sincsenek!
Ebből a kérdésből szerintem pont nem jön át de amúgy próbálok mindig pozitív lenni. Mit tegyek?
19/L
Nem is szeretném, hogy ezen a kérdésen keresztül akarjon valaki megismerni mert eléggé gáznak érzem ezt. Senkinek nem mondtam még el és nem is akarom. Ti idegenek vagytok és így jó :D
Felénk valahogy nem barátságosak a fiatalok... hiába egy iskolába jártunk, évfolyam vagy akár osztálytársak voltunk nem bírnak köszönni! Hiába köszönök, nem köszönnek vissza vagy elfordítják a fejüket és hasonlók. Így lehetetlen bárkivel is ismerkedni. Na meg mivel nincsenek barátaim, nincs semmi elég hülyén nézne ki ha az utcán odamennék hozzá, hogy "szia Erzsi, nem akarsz a barátom lenni?"
Szia!
Én is ilyen voltam mint te, gimi végéig. Vagyis nekem általános iskolában nagyon jó barátnőim voltak, csak mindenki máshova került gimibe, aztán megszakadtak ezek a kapcsolatok, amit a mai napig bánok.
Gimiben én is a kis csendes voltam, egy két kiközösített lánnyal barátkoztam, de értelme nem nagyon volt azon kívül, hogy legalább nem voltam egyedül napközben, vagy kirándulásokon, de értelemszerűen egy középiskolás osztálytársammal nem tartom a kapcsolatot.
Érettségi után lett barátom, ő mellettem volt mindenben, nem éreztem egyedül magam. Elkezdődött a fősuli,első nap már nyitott voltam mindenki fele, és lett több barátom (fiú és lány egyaránt) a főiskoláról. De mostanában már természetesnek tűnik hogy odamegyek valakihez, beszélgetünk.. régebben el sem tudtam képzelni ez. Ilyen szempontból is sokat köszönhetek a fősulinak. És ezek igaz barátságok mert évek óta tartanak :)
Én is javaslom neked a sportot, vagy kezdj valami hobbiba, járj el nyelvet tanulni. Biztosan lesz olyan akivel van közös téma.
Ha meg beszélgetsz, ismerkedsz valakivel, ne görcsölj rá, mondd ami eszedbe jut! Kedves lánynak tűnsz a kérdésed alapján, legyél nyitottabb és menni fog!
Szurkolok neked!:))
(Ha levélben esetleg megírod hogy merre laksz és ha a közelben akkor szívesen barátkozok veled. Néhány éve megsimertem itt egy lányt, akivel a mai napig tartom a kapcsolatot. :)) )
22L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!