Hogyan reagáljam le, hogy mindenki frigid libának tart? (sztori alant)

Előre szólok, nagyon hosszú lesz.

Adott egy egyetemi kollégium, ahol többségben mérnöki és informatikai pályára készülők élnek, és adva vagyok én, aki újságírónak készül.

Csodálkoztam is, hogy nem kapom tőlük a savat a szakom miatt, mikor ideköltöztem, mindenki befogadó volt és kedves, egy darabig még közös témákat is találtam az itt lakókkal, lejártunk a büfébe iszogatni, és már azt hittem, barátok leszünk, mikor az egyik srác egy iszogatós estén feltette nekem az omniózus kérdést, hogy akkor hogyan is lehet engem kiimádkozni a bugyimból.

Mert hogy én "fűzök mindenkit", és "csak hagyom, hogy csorgassák utánam a nyálam", mikor lesz már végre akció.

Soha nem fűztem senkit szándékosan, számomra az, hogy nem vagyok flegma paraszt azokkal, akik kedvesek velem, alap (ahogy nagyon sokaknál szintén az), és soha nem hagytam, hogy meghívjanak valamire, nem kértem tőlük segítséget, semmilyen módon nem használtam ki őket.

Elmagyaráztam, a srác(ok)nak, hogy sajnálom, ha félreértettek valamit, nem akarok se párkapcsolatot, se szexkapcsolatot, se semmilyen kapcsolatot, egyszerűen nem vágyom rá (ez így igaz), és ha ez nekik gond, vagy tudnak olyanról, aki érez irántam valamit, akkor inkább kimaradok az összeröffenésekből egy időre. Azt mondták, semmi gond, ezzel búcsúztunk el aznap este.

Aztán beütött a Gond.

Lementem másnap egy cigire, odaköszöntem, odamentem beszélgetni, mint máskor, néhányan félrenéztek, a srác, aki minden áron ki akart hámozni a bugyimból, elkezdett nevetni, aztán valamit nagyon halkan magyarázni a mellette állónak, hogy "mert ő tudja a dolgokat", a többit már súgta, nem értettem, de éreztem, hogy fölösleges vagyok, arrébb mentem cigizni, akkor odajött a társaságból egy srác és a barátnője, hogy miért jöttem el, meg hogy mi történt köztünk az előbbi fiúval. Annyit mondtam, hogy nem tudtam követni a beszélgetést, mert nem voltam itt az elején, ezért jöttem el, akkor a lány elnézést kért. Ezt az epizódot azóta sem tudom hova tenni, de megalázónak éreztem, pedig nem száz százalék, hogy rólam volt szó, csak úgy tűnt.

Aztán a bugyiimádkozós fiú, meg a baráti köre elkezdett beszólogatni, hogy mekkora ringyó vagyok, miért veszek fel szoknyát, miért sminkelem magam, amikor nem is akarok senkitől semmit. (nem túl rövidek a szoknyáim, a legrövidebb kb. combközépig ér, viszont tény, hogy mindig szoknyát hordok és szeretem a sötét rúzsokat - de tényleg nincs ehhez jogom, csak ha pasit akarok "fogni" magamnak?) Felvilágosítottam őket, hogy a lányok időnként nem a fiúk kedvéért öltöznek fel, hanem azért, hogy ne érezzék magukat igénytelenebbnek, rondábbnak a többi lánynál. Otthagytak.

Ennek nagyjából egy hónapja, azóta nem keresem a társaságukat, igyekszem minél többet a szobámban lenni, mert az egész koliban elterjedt, hogy én vagyok az, aki mindenkinek az agyát húzza, aztán mindenkit lepattint, néhány lány kivételével mindenki megvet, és már én is kezdem elhinni magamról, hogy egy aljas jégkirálynő lettem.

Tegnap pedig megkaptam, hogy egy ostoba bölcsészlány vagyok, akik csak arra jók, hogy dugják őket, és mennyire beképzelt vagyok, miért hiszem azt, hogy én annyira jó nő vagyok, hogy nekem egy férfi sem felelhet meg.

A helyzet az, hogy azért mentem a BTK-ra, mert kiskorom óta írni szerettem volna, és legalább azt tanulom, ami érdekel, és engem ez érdekel, nem a műszaki dolgok. Emellett rengeteget dolgozom, hogy eltartsam magam, és se időm, se energiám nincs egy kapcsolatra, de még ha lenne is, volt egy borzasztó élményem majdnem egy éve, ami miatt még mindig undorodok a testi részétől. Ezzel nem mentségeket keresek arra, hogy miért nem jöttem még össze valakivel, mert szerintem eleve jogom van eldönteni, hogy kivel alakítok ki romantikus kapcsolatot (vagy szexkapcsolatot), és kivel nem, és attól, hogy nem akarok viszonyt senkivel, még nem kellene csadorban járnom, és elkerülnöm az emberek társaságát.

Szeretnék tanácsot kérni, hogy mit tegyek ebben a helyzetben, mert nagyon bánt, elköltözni nem fogok, mert az albérletárak az egekben vannak, és mert nem tartom megoldásnak azt, hogy elmenekülök. Még sosem voltam kiközösítve sehol, és nem tudom, hogy oldjam ezt meg.

Köszönöm a válaszokat, és már az is jól esett, hogy belekürtölhettem az éterbe.

20/L