Emberek! Ti tényleg élvezitek a beszélgetést?
Szóval, múltkor is mentünk busszal versenyre, a tanár és velem együtt 4 diák és olyanokról beszélgettek, hogy víztorony meg buszmegálló... Komolyan, jobban unatkoztam, mintha egyedül lettem volna. Na mondom, biztos csak az van, hogy a gyerekek nem tudnak másról beszélni a tanárral. DE! Két osztálytársam folytatta ugyanebben az unalmas stílusban, miután leszálltunk a buszról! Plusz a harmadik meg a tanárral! Hát mondom ilyen nincs.
Amúgy anyám is mondja, hogy velem nem lehet "csak úgy" beszélgetni.
válasza: válasza:
válasza: válasza:Szivemből szólsz, kérdező :D
Lehet, hogy bunkó dolog, de én pl. mikor megyek hazafelé a buszon, azért imádkozok, nehogy valami ismerősöm felszálljon és meglásson, majd leüljön mellém beszélgetni. Úgy utálom, mikor igy bambulok, zenét hallgatok, erre valaki lehuppan mellém, majd mondja nekem, hogy sziaaaaaaa, hogy megy a suliiii? ^______^ És utána fél órán keresztül erről kell beszélgetni, hogy miből irok dogákat, meg melyik tanár milyen sokat feleltet. Mintha alapból nem stresszelnének eléggé ezek a dolgok, nem hogy még ilyenkor is erről beszéljek.
Vagy osztálykirándulásokon a tiédhez hasonló dolgok, mikor arról kezdenek beszélgetni, hogy mikor épült a vár, amihez megyünk pl. De erről ilyen több órán keresztül. Ki a halál képes ilyen unalmas, semmitmondó dolgokról órákig beszélni? -.- Szivesebben nézném inkább, ahogy nő a fű, vagy barnulnak a falevelek. Falra tudok mászni az ilyen emberektől. 18l
válasza: válasza:Hogy élvezem-e a beszélgetést?
Persze!
Az engem érdeklő témában.
És maximum 3 és fél percig...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!