Hogyan legyek magabiztosabb? Hogyan tudjak jobban improvizálni, spontánul viselkedni?

Ennyi idő alatt sehogy. Van aki alapból nagy dumás,és először beszél aztán gondolkozik,mint például én. Az ilyen impovizációs feladatokkal soha nem volt bajom.

Szerintem ezt fokozatosan tudnád fejleszteni,úgy hogy kerülj olyan szituációkba ami megkívánja,hogy spontán legyél. Fontos hogy ne gondolkozz túlságosan előre,és ne legyél stresszes.

Hetek allatt nem valószínű, h nagyot változhatsz e téren, de apránként, fokozatosan igen!

Az egyik alapvető tényező az önismeret mélyítése, ezen belül is a félelmeid, és annak okainak megismerése.

Valamint hogy bízd magad a helyzetre, érezd örömtelinek, kihivásnak, és fogadd el, h bármikor rosszul sikerülhet - mert minden baki menthető, ha nem esel kétségbe, hanem élvezed a bakizásodat is! :) Ha ezt el tudod fogadni, akkor nem azon görcsölsz, hogy "jaj sikerülnie kell mindenáron a helyzetnek!".

Én előre röhögök magamban ilyen helyzetek előtt, hogy alapjában teljesen mindegy, mit csinálok, élvezem, mert relatív a siekrtelenség is, bizonyos szintig és bizonyos értelemben.

Persze ne árts másnak, és tartsd be az alapvető társadalmi normákat, de NE támassz ezen felül különösebb akadályokat a magad számára!

És hogy miként jöhet elő a kreativitás? Engedd el magad, NE a külvilág irányítsa a tudatodat ilyenkor, tehát NE a külvilágból megszokott sémák!

(Bár ha olykor beugrik neked olyasmi is, az se gond, csak ne arrra építs!)

Hanem legyél bátor, szabad képzettársításokat, szabad asszociációkat ENGEDJ meg önmagadnak! :) Jó móka. :)

Tehát az egyik fontos tényező: NE a célra kobncentrálj, hanem a FOLYAMATRA!! :)

NE agyalj azon, h sikerül, vagy nem. Ha adott pillanatban úgy érzed, elrontottál valamit, akkor pl önironizálhatasz, akár:

"jé, tök igzi, hogy ilyen baromságot mndtam, hahaha :D"

És kreálj mást ezután, pl cselekedj / mondj valami ötletesebbet, de a HANGULATOD a lényeg! :) Tehát h élvezed a helyzeteket! :) (Már amikor rögtönözni akarsz, vagy amikor rögtöznöd kell.)

Ha ráérzel az ízére, amiket írok, már oda is eljutsz, hogy akár ellentétesen cselekszel, pl mégszarabb vixxet mondasz, csak azért is, cska úgy - persze nem kell ezt túlzásba vinni.

Mindig próbálj ráérezni az adott pillanatra - ami abból jön a te szubjektumodon át!

A lényeg, hogy belül NE feszengj! Lazulj és élvezd, h BÁRMI megtörténhet, persze figyelj arra, h ne legyél se önveszélyes, se másokat ne gátolj semmiben, csak esetleg ha mások ártanak másnak. Ami még sajnos szűkíti az élethelyzetek kereteit: a társadalmi normák.

Csupán ezek keretein belül szinte minden megengedett! :)

További fontos szabály: ha érted és érzed a fentieket, amiket megfogalmaztam, akkor abból következik az is, h ne ripacskodj, ne játszd túl magad, ne erőltesd a viccelődést, csak ha spontán jön, és ne is némulj meg tartósan - de nonstop produkálni se kell feltétlenül magad.

Ja, még annyi, hogy sejtésem szerint gátol téged, h ki mit mond rólad, ki hogyan reagál rád - jól sejtem? Ha így van, főleg emiatt fontos az önismereted továbbmélyítése, főleg félelmeid felfedezése és annak okainak felfedezése.

Ettől még a gyakorlatban kísérletezhetsz avval pl, hogy mások beszólásaira nyitott legyél, ha zavar, akkor is, és használd fel az újabb rögtönzésedhez. :)

Példa:

- Höhöh, mit kcsg. Ösködsz itt, barom, höh? :)) Hahaha, micsoda xyz vagy te!

Erre te pl az alábbi módon is reagálhatsz - DE ÁLTALÁBAN NE legyél sablonos!! Tehát ha újból hasonlóan szólnak be, kreatív legyél, engedj ki a lelkedből , tudatoból másfajta képzettársítást, asszociációt! Mikor épp mit! Szóval csak írányadó a példám:

- Tééényleg, bakker, most hogy mondod, barom vagyok, és bár szégyenlem, de te megelőztél engem! A frnc ba... De azért stipistop, enyém a második hely - csak ön után uram! :) Vájjjááá', hojjjan is köll baromnak lenni....? (Erre valami intelligenset mondasz, tömören, egyszerű módon, pl komoly arccal, h 2+2=4) Áááá, megy ez nekem, lassan én is egészen barom leszek! :D Na de nézzünk most valami unalmasabbat (mondod ironizálva, és máris másik témát keresel).

Stb stb

De semmit ne erőltess, semmit ne vigyél túlzásba! Az öniróniát se! Mindent mértékkel, de azért ne nagyon korlátozd a kreativitásod. ;)

És még valami: sose alázkodj meg! Ne legyél naív, ha lehet... Pl ha ők az előadásod végén ironizálnak, gyanítsd, h ironizálnak, pl megveregetik a vállad, hogy "te aztán igen ügyes vagy! :)", de vedd észre, ha van egyfajta halvány fintor, némi gúny e mozdulatuk, szavuk mögött! Ilyenkor türközheted őket, de a helyzet adja, mikor mi a legnyerőbb reagálás a részedről.

Ami fix: NE reagálj úgy, ne viseljedj úgy sose, amiből azt érezteted, hogy te micsoda hatalmas "hülye gyerek vagy", pl NE bólogass zavartan ilyenkor, hogy "ahah, höhöhö :) de frankón bohóckodtam az előbb, höhhöhö . :) "

Szóval ne alázd magad. Legyél határozott, enyhén fölényesen kedves, mégis udvarias, DE NE képmutató, és a korrekt emberekkel megértő, együttérző, a piszkálódókkal meg csak simán fölényes kissé, de távolságtartó, könnyed, udvarias, és hagyd ott mielőbb, aki genyózik - amikor csak van rá lehetőséged, koptasd le az olyan fazont.

Szívesen, de pár hét alatt tényleg nem sok esély van rá, ez fokozatos építkezés. 1-2 hét múlva, szóbelin max úgy lehetnél sikeres, ha csaj vagy, és orálisan kielégíted a férfi vizsgázatót az asztal alatt, kettesben - ilyen mocsok világban élünk. (Pedig tiltja a szabályzat eleve azt is, hogy kettesben legyen előadó, egy diákkal.) Azt meg NEM javaslom, hogy szexuális szolgáltatást nyújts, főleg NE, ha kiskorú vagy.

Szóval 1-2 hét alatt ne várj csodát. De hosszú távon sikeres leszel az oldottabb imrpovizáció terén verbálisan is akár. Vagy az én ötleteim által, vagy másoké által.