A korombeliekkel nehezen jövök ki? Szeretném saját magam alakítani az életem? Na de hogyan tovább?
Mindig is én voltam a "kis különc",többnyire csendes,nyugodt lány akinek ha összesúgtak a háta mögött az sem érdekelt.Többször váltottam iskolát,családi konfliktusokból is kijutott nekem,de nem panaszkodni akarok.Minden amit eddig átéltem,adott nekem valamit.Azzá tett aki most vagyok,egyedi életszemléletet sikerült kialakítanom ezáltal pedig még viszonylag fiatal vagyok.De még mindig nem vagyok elégedett,sőt..kissé tehetetlennek érzem magam pedig milliónyi lehetőség dereng a fejemben.
Egyik iskolában sem éreztem jól magam,nem tudok csatlakozni egy vihogós kis pletyihez bármilyen intelligensnek tűnő módon történjen is az.A 20-as de leginkább 30-as korosztályban találtam meg az eddig számomra bizalmas és értékes kapcsolatokat.
Nagy stresszhelyzetnek vagyok kitéve,rám iskola után is gyerekfelügyelés és házimunka vár..a tanulásra alig szánok időt és kezdem azt érezni hogy egyre jobban lemaradok mert a mostani oktatás a rohanásról szól.Már van fogalmam merre induljak továbbtanulás terén.Ugyanis a pszichológia,természetgyógyászat érdekel a leginkább és magaménak is érzem mindezeket.Jelenleg egy elit gimnáziumba járok,rengeteget kell tanulni de..olyan tárgyakból is érettségiznem kell amire semmi szükségem,hála a kéttannyelvű képzésnek.Nekem ez az egész nem megy,nincs időm elmélyedni a tanulásba,nincs időm mindig rendesen felkészülni és mellette ugye le kell dolgozni az 50 órát...illetve jogosítványt is szeretnék..a nyelvizsgákról nem is beszélve.Ezúttal szeretnék önzőn de jól dönteni,nem érdekel hogy a kishugomra vigyázni kell vagy hogy házimunkát is nekem kell megcsinálni..nekem is van életem..és szeretném úgy alakítani ahogyan én akarom.A mostani tanáraim alig törődnek velem,a hiányzásaim (betegség) okozta lemaradásom miatt..kezdtem kellemetlenül és semmire kellőnek érezni magam..pedig minden egoizmus nélkül mondom: igen is,jó képességekkel rendelkezem..de ugye bár nem ez számít,nem is veszik ezt észre..mert a magolás mindennél fontosabb.Igaz,jó magam művészetek terén büszkélkedhetem jó tulajdonságokkal,több rajzversenyt megnyertem már..ez,a festés,és az írás amiben kitudok bontakozni.
Na de megint elkalandoztam...szóval a lényegre térve.Szeretnék tanácsot kérni: menjek át másik iskolába ahol magántanulóként esetleg esti tagozaton tanulhatnék,és mellette maradna időm minden más célom és kötelességem megvalósítására,vagy nyögjem végig a mostani gimit és csak utána kezdjek valamit magammal?
válasza:Maradj az elitgimiben, otthon meg mondd meg, hogy bocs kemény a suli, otthoni munkába kevesebbet tudsz besegíteni.
Igen kreatív embereknek idegesítő a magolás, ma amikor minden információt másodpercek alatt megtalálunk okos-telefonon tényleg nem erről kéne szólnia az oktatásnak, de hát nálunk ez van még.
Pl. blogban olvastam, hogy Skóciában élő magyar anyukának mennyire tetszett a skót oktatási rendszer, ahol felső-tagozatos általános iskolásoknak is folyamatosan forrás felhasználással önállóan kell alkotniuk. Pl. a skót függetlenségi szavazás előtt saját véleményüket kellett vitában, esszében leírniuk, úgy hogy előtte levéltárakban végeztek kutató munkát, parlamenti képviselőkkel beszélgethettek. Ennek van értelme, nem pedig annak, hogy leírd dolgozatban összefoglalva fejből a tankönyvben leírtakat.
Az 50 óra önkéntes munka szerintem baromság, 14 évesen a szocializmusban is kaptunk pénzt az 1 heti iskolai szervezésű almaszedésért.
A nyelvtudás ma mindenképpen a legnagyobb érték, ez az egyetlen ami nem avul el. A pszichológia szak nem rossz választás (pontszámításhoz választhatod: magyar, történelem, biológia, idegen nyelv közül kettőt). Ez egyetemen sem túl kemény szak, multiknál HR a legkényelmesebb terület.
Képzőművészetire, iparművészetire nagyon nehéz bekerülni, ha pszichológia szakra mész akkor kényelmesebb dolgod lesz, mint most gimiben és készülhetsz mellette ezekre is. Ismeretségemből a nagyon tehetségesek is jellemzően bölcsész szak mellett készültek rá, 2-3 nekifutásra sikerült nekik átlagosan.
Köszönöm a válaszod!
Persze,mondhatok nemet az itthoni dolgokra..de mindkét szülő dolgozik,és amikor hugom könnyes szemekkel ténfereg oda hozzám nem lökhetem el,csak mert tanulnom kell.
Az időbeosztással,a stresszkezeléssel vannak gondjaim.Másrészt irtóra zavar hogy a tanáraim butának hisznek a sok okos diák között..pedig nem vagyok az,az átlagom sem volt rossz eddig 4-esnél rosszabb sosem volt..de most kezdek lejjebb csúszni..érzem és emiatt teljesen elvagyok keseredve.Egyre több rossz jegyem van és kínosnak tartom amikor órán engem már nem is kérdeznek egy-egy feladat megoldása kapcsán..matekból már két egyesem van..kezdek félni.
Szeretném suli mellett ledolgozni az 50 órát mert sajnos muszáj,aztán ott a jogosítvány..a nyelvizsgák..amire szintén sokat kell készülnöm mert úgy érzem nem vagyok a megfelelő szinten.
Hogyan osszam be az időm illetve hozzam be a lemaradásaim? Az az igazság hogy ha önmagam mélyedek el a tananyagban sokkal jobban megmarad...de nyilván önmagam nem vagyok elég ehhez..
válasza: válasza:Húgoddal értesd meg, hogy most nincs rá annyi időd mert a feladataidra kell koncentrálnod, ezt nyugodtan közöld szüleiddel is. 7-8 évesen már nem csak egyedül voltam el jól, hanem gyakran vigyáztam a 2-3 éves húgomra is.
Egy kicsit a művészkedésre, egyéni szellemi hobbikra szánj most kevesebb időt, és akkor mellette több energiád marad a tanulásra. Azt tanuld alaposabban, amik a pontszámításnál számítanak. Azon meg kár filózni, hogy a mai oktatási rendszer többre értékeli a biflázást, mint az önálló alkotást, ez van, ebben kell jónak lenned. Mellette mozogj, szellőztesd ki rendszeresen az agyad, és akkor könnyebben megy a tanulás is. Egyetemistaként már kényelmesebb életed lesz.
Az 50 óra közösségi szolgálatról tudom hogy kötelező, csak borzasztóan demagógnak tartom, hogy ingyen dolgoztatnak ma diákokat, holott ezt még a szocializmusban sem várták el. Ha csak 500 Ft-ot adnának nekik óránként, már az is sokaknak nagy segítség lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!