Miért van az h akár hányszor szeretnék menni valahova, egy kínszenvedés mire találok valakit aki eljönne?

Jó ideig én is így voltam vele, aztán meguntam, hogy minden jóból kimaradok. Ha elmész egyedül, biztos megismersz új embereket, lehet, hogy még találni is fogsz olyat, akinek máskor is lesz kedve elmenni.

Én még sosem maradtam egyedül. ;)

Ha srác vagy, akkor tessék leszólítani valakit ;)

24

Meg kéne próbálnod egyedül, különben lehet, hogy hiába vársz.

Kb. 20 évesen elégeltem meg, hogy mindig másoktól függ, mit csinálok. Először csak a városban mászkáltam, aztán egyre nagyobb célokat tűztem ki, Velence (Olaszország), Svédország, Bécs, Róma, Hungaroring, Szegedi Szabadtéri Játékok.... Nem bántam meg, hogy nem vártam másokra, előbb-utóbb lesz útitársam is, de addig is nem csak vágyakozok. Időnként összefutok, összehaverkodok az úton jófej emberekkel, külföldiekkel, magyarokkal vegyesen.

22 évesen kezdtem utazgatni, most 29 éves vagyok (és nő).

de jó neked.. én csak reménykedhetem, hogy a szenvedésemnek lesz eredménye, mert eddig nem volt..

vagyis egyvalakivel ki tudtam menni pár meccsre :S ennyi :c

én még nem adom fel :/