Ha nincs társaságunk, tönkremegy a kapcsolatunk?

Én 36, a párom 39 éves. Voltak barátaink, de mára már mindegyik családos, nehéz megszervezni a találkozókat. Nagyon kevés rokonunk van, igy életünk számomra nem mozgalmas. Itthon vagyunk, főzünk, mosunk, takaritunk, a kislányommal foglalkozom, de nem jön hözzánk senki, és mi sem megyüynk, mert nem hivnak minket. Munkahelyre bemegyünk, jövünk haza. stb. Elég nehéz igy nekem. Nem sok impulzus ér bennünket, igy attól félek nem leszünk már poénosak, befordulunk, nincs miről beszélgetni, stb. Félek, az egyke kislányomnak se tesz jót, hogy mindig csak velünk van, vendég sosem jön, közös baráti programok nincsenek. Már herótom van a sok bográcsozós partyról mesélőkről hétfőn, a munkahelyemen. Már mindent megtettünk, de úgy érzem nem kellünk senkinek. Pedig párom kifejezetten jó fej ember, én sem vagyok egy fejleharapós... Kár, hogy még rokonok is alig vannak... Igy nem fogjuk tudnimegtartani a kapcsolatunkat, sztm. Ez nem azt jelenti, hogy nem megyünk sehová, mert járunk moziba, pizzériába, stb, de mindig hárman vagy ketten... Mit tegyek, hogy jobb legyen a társasági életünk, ha rokonokat nem tudok mozgósitani?