Hogy kell valakit rávezetni valamire? (megoldásra)

Pár tranzitív logikai reanalízis, ill. logikai interpolációs algoritmus ismert erre, de törvényszerűen mindegyiknek az átadási hatásfoka mindig kisebb, mint 1 (a gyakorlatban a jelenlegi algoritmusok tökéletlensége miatt ez JÓVAL kisebb, mint 1, legjobb esetben is a fixen biztosított transzlációs ráta 70%, szemben viszont az intuitív eljárásokkal, amik parasztiasan mondva vagy bejönnek, vagy nem, és nem épülnek matematikai determinisztikusságra); ezt beláthatod, ha arra gondolsz, hogy két - klasszikus értelembe vett - logikai feldolgozó- és generátor-rendszer között a rendszerek jellemzőitől teljesen függetlenül (azaz bármely két adott típusú rendszer között) csak az euklideszi alap matematika elemeivel és szabályaival reprezentált információkat tudsz oda-vissza átadni, és egy ilyen reprezentációt pedig csak ideális diszkretizált információs csomagokból tudsz leképezni - (az idegrendszer pedig - hol sajnos, hol szerencsére - nemidealizált analóg generátorrendszer).

Nade ami a lényeg, hogy tudtommal van egy Hawkins-Lobacsevszkij féle komplex reanalízis, ami ráadásul egy univerzális információs interpoláló, tehát a Te esetedre is remekül alkalmazható. Az algoritmusa sem túlzottan bonyolult tudtommal.

A Te esetedben annyi lesz a különbség, hogy ahogy kiveszem a mondanivalódból, az "illető" (akinek magyarázni szeretnél) egy feldolgozói oldalról szinkronizálatlan logikai lebontónak fogható fel, azaz a Te esetetben az információs reanalízis után egy (matematikai értelembe vett) klasszikus logikai denormalizációt kéne alkalmaznod, majd utána újranyalábolnod, és lefixálnod a "vevői oldalon".

És ne felejtsd el, nagyon fontos, hogy a reanalízishez szükséges műveleti idő itt legjobb esetben is lineárisan növekszik a belső állapotok (azaz magyarul mondva a tapasztalataid, ismerettséged, olvasottságod) analítikus felépítéséhez felhasznált műveleti idő 1÷(3/4*ζ*3^ξ) részével (utóbbi az önreflexiós analízis fix sebességéből jön le ugyebár, mivel utóbbi belső rendszerfolyamat).

Persze ez még néhány egyébb paramétertől változhat, és a gyakorlatban jellemzően csak "bejáratott" alkalmazásoknál lineáris növekedéshez közeli, a többi egyéb esetben jelemzően valami alacsony (1-nél nagyobb) alapú exponenciális növekedést vesz fel.

Az algoritmus elemi blokkjait itt most nem akarom kifejteni, mert az a műveletek szintjéig fenn van a Wikin is. Csak keress rá a fentebbiekben említett módszerre.

Illetve még ami nekünk volt tananyaghoz segédjegyzet a "Toothless Hawkins - Algoritmised Discrete Logics and LogicSystems", egy jó vaskos keménykötésű kékeszöld borítású darab, sajnos angol, és az elején sok a szakkifejezés, de az általad érdekelt dologban bőségesen tartalmaz szakirodalmat, és emlékeim szerint több logikai interpolációs eljárásról is tesz említést, ill. kifejtést.

Ez utóbbira is érdemes rákeresned, ha komolyan érdekel a dolog.