Aki nem tartozik a "tipikus", laza fiatalok közé, azzal mi lesz?

Alapvetően sok a rossz tulajdonságom, úgy érzem, három embernek is elég lenne. Könnyen válok nyűgössé... Persze a nyűgösséget hamar leküzdöm, tudatosan is teszek ellene, de addigra nyafogtam egy sort. Emellett túl erőteljesen élem meg mind a pozitív, mind a negatív élményeimet, csak rájuk bírok gondolni, mikor aktuálisak és nehezemre esik nem azokról beszélni. Ezen kívül túl sokat beszélek.

Ez a dolgok egyik része.

A másik része az, hogy sose bírtam alkalmazkodni a mainstream áradatokhoz. Nem bírok valamit csak azért csinálni/úgy gondolni, mert a többség úgy csinálja. De fordítva se. Az se tántorít el, ha túúl mainstream. Csinálom, ahogy nekem tetszik, és utána derül ki, mennyire különc vagy átlagos az. Sokszor a tömeghatás se hat rám.

Harmadik része a dolgoknak, amire a kérdés címe is utal.

Nem bírom jól érezni magam a diszkóban.

Nem tudok azonosulni azzal a felfogással, hogy ne érdekeljen a tananyag, csak a kreditért tanuljunk, minden puskázási lehetőséget használjunk ki 120%-osan és mindent az utolsó pillanatra hagyjunk. Holott ennek a felfogásnak látom előnyeit, de a lelki indítékát nem értem és nem bírom így csinálni.

Egyszerűen szót se értek egy... hadd mondjam ezt, átlag fiatallal. Máshogy nem tudom mondani! Mindig emberekről beszélnek, számomra(!) idétlenül viccelődnek, én még mosolyogni se tudok rajta. Akárhogy próbálok én is olyan lenni, legalább ideig-óráig.

Inni se szoktam olyan sűrűn. Messze nem mondható, hogy egyáltalán! De nem olyan sűrűn.

Nem tudok azonosulni azzal, hogy légy laza, élj a mának, ne érdekeljen semmi és legyél lusta. Akkor se, ha látom e felfogás sok-sok előnyét és azt is látom, hogy eddig csak hátrányom volt... Emberileg nézve se a laza, se a merev nem több a másiknál.

Engem egyébként sok kortársam levegőnek néz, vagy úgy beszél velem, mintha a hátsójából rántott volna ki.