Miről beszélsz spontán egy másik emberrel (nővel)?

Spontán? Hát ami jön. A helyzet adja. Ha van valami kicsit is kinéző selyemsál a nyakában, elkezdem dícsérni s előadok egy mesét, hogy a barátnőmnek is tuti tetszene és hol vette és adjon tanácsot, hogy szerinte jó-e ez a szín, ha a barátnőm vörös hajú :D

Ha nincs más ötlet, kérek egy fájdalomcsillapítót, hátha van lenni (de az nem egy olyan pozitív, mint a sáljának és ízlésének a dícsérete) s közben kitalálok valamit. Időjárás, elrepülő madárka, mit tudom én? Valami csak eszembe jutna.

Bár nem vagyok a kommunikáció mestere, sőt. Bár van beszélőkém, de főleg az írásbeliségem fejlődött ki s az is lehetne magasabb szintű...

Az adott szituációban nem a szokásos spontán témákat vetném fel, amelyeket az ember az idő kitöltésére használ (időjárás, közlekedés, képzeld mi történt velem ma), hanem kitalálnék valami okot arra, hogy feltartsam. Pl. nem találom a telefonomat, de itt láttam utoljára az előszobában, légyszi, segíts megkeresni!

A lépcsőt semmiképp sem állnám el, ezzel egyértelműen elárulom, hogy a feltartása a célom. Ha nagyon biztosra akarok menni, valahol máshol "hagyom el a telefonom", mondjuk kint a kocsiban, mert akkor azzal is telik az idő, hogy kimegyünk.

Továbbá a sztorinak reálisnak kell lennie. A telefonját mindenki elhagyja időnként a lakóingatlanon belül, ez teljesen normális szituáció. Ha a megcsörgetéssel jönne Nóri, azt kell mondani, hogy le van némítva, vagy lemerült, ezért nincs bekapcsolva. Ha el szeretnéd kerülni ezt, hagyd el a pénztárcádat vagy a kocsikulcsodat.