Ti is úgy akarjátok élni az életeteket mint az éjjel nappal budapestben az emberek? Szerintem az az igazi élet amit ott élnek a példa számomra. Ti mit gondoltok?

A nevelésnek, mint személyiségfejlesztésnek a legfőbb célja, hogy az egyén konstruktív módon élje életét, és jellemezze az autonóm erkölcsiség. Ugye ez többek között azt jelenti, hogy olyan dolgokat teszel, ami mind a társadalomnak, mind neked, az egyénnek hasznosak. Sőt, ezeket a dolgokat nem külső kontroll hatására végzed el. Érdekes, hogy az egyik érték definíció is úgy szól: olyan produktum, ami a társadalom és az egyén számára is hasznos.

Ha a fent említetteket vesszük alapul, Kedves Kérdező, nem nem szeretném úgy élni az életem, mint abban a műsorban a fiatalok, mert semmi hasznosat nem tesznek, magyarul értéktelenek. Én nem szeretnék az lenni.

A másik pedig, hogy ez az életforma kivitelezhetetlen, hiszen pénz nélkül az ember nem boldogul, dolgozni pedig tudtommal nem nagyon dolgoznak a műsorban. Pedig tud az öröm is lenni.

(az információkat a szomszéd szennylapjaiból ismerem, mivel nincs TV-m, "sajnos" csak egy-két adást láttam Keresztanyáméknál, kérlek Titeket, ha tévednék a műsor tartalmával kapcsolatban, világosítsatok fel)

Borzalmas lenne úgy élni az életünket mint ők

egyáltalán nem valódi életet tükrözi.

Nehogy már ezekből ócska műsorok szar szereplők legyenek a példa képetek. Ciki, tré, gáz, egy műsor...

"Megmutatja, hogy mit fognak hinni az emberek, ha te ezt, és ezt csinálod.."

A Barátok közt-ben tanulságot keresni? Szappanopera csak kevésbé érzelmes, ámbár ugyanannyira kidolgozatlan mint a dél-amerikai változatok. Színészi játék zéró, tanulság zéró. Az általad leírtak a Gyanú árnyékában-ra jobban jellemzőek, ott vázolnak fel valós élethelyzeteket, persze annak a kidolgozása is szánalmasan primitív de közelebb áll ahhoz amit te írtál.

Mellesleg egyedül is feltudom mérni mi lenen a társadalom vélemény egy megcsalás egy válás vagy egy családon belüli erőszakhoz. Nem kell ehhez fél-amatőr színészeket bámulnom, amikor abban a műsorsávban világszínvonalú sorozatok mennek a konkurens csatornákon.

Régen rossz ha valaki egy az általam felsorolt 3 műremek valamelyikéből merít példát.

Azért a Barátok Közt más tészta. Nem kell szeretni, de ott azért van pár igazi színész is, akik azért már letettek valamit az asztalra, nyilván nem a barátok köztben, hanem a színházban... Az, hogy te csak onnan ismered őket, a te tudatlanságodat tükrözi.

A Barátok Közt azért élhet évtizedek óta, mert olcsó, rövid és megfelelő kikapcsolódás pl egy háziasszonynak. Épp annyira elég az a 20 perc, hogy kicsit leüljön és ne gondolkodjon semmin.

A valóságshow-k és egyéb mutánsaik, mint ez a budapestes sz*r semmi célt nem szolgál, nem kapcsol ki, inkább csak hirdeti a szennyet, meg a torz világképet a fiataloknak.

"Azért a Barátok Közt más tészta. Nem kell szeretni, de ott azért van pár igazi színész is, akik azért már letettek valamit az asztalra, nyilván nem a barátok köztben, hanem a színházban... Az, hogy te csak onnan ismered őket, a te tudatlanságodat tükrözi. "

Egy szóval nem mondtam, hogy csak onnan ismerném őket, ennek ellenére a színészi gárdát továbbra is fél-amatőrnek tartom. Mókásnak tartom, hogy látatlanban megítéled a tudásanyagomat. A magára valamit is adó tehetséges színészeink nem fordulnak meg ilyen sorozatokban. Rudolf Péter teszem azt 5 perc alatt kenterbe verné azt a pár ezer epizódnyi színészkedést amit a stáb eddig lenyomott.

Mellesleg ugyanazt mondod amit én, háziasszonyoknak való kikapcsolódás. Ez nem jelent hordozott értéket csak populáris szennyet. Elítéled a valóság show-kat holott ezek egy másik rétegnek jelentenek kikapcsolódást de a háziasszonyok kikapcsolódása az helyén való. Tudod veled ellentétben én mindkettőt lenézem. Ha valaki kikapcsolódni akar keressen olyan műsort ami nem agyhalott zombit csinál belőle.

Kedves utolsó: mivel ezen a téren tanultam, elég közelről ismerem a témát ahhoz, hogy reálisan tudjam nézni őket... 3 éve nem nézek tévét, a suli miatt viszont meg kellett ismernem ezeket a műsorokat, és kicsit tovább jutottam annál, hogy nekem nem tetszik, visítok. Megértem, hogy így gondolod, és valahol igazad van, de nem igazán érvelsz.

Ha pedig bizonyos színészeket amatőrnek vagy képes titulálni, akkor igenis elvakult vagy...