Mi értelme van az életnek? Miért nem látok benne semmi értelmet?

Egyszerűen nem látom az értelmét. Az életünk már a születésünkkor megpecsételődik, hiszen adott helyre ahová születünk, különféle szabályok, politikai rendszerek határozzák meg minden mozzanatunkat. Már a születés előtt eldől, hogy egyszer vége, halottak leszünk. A köztes időt is kényszerek, küzdelmek között éljük, dolgozunk egész életünkben és megbecsülést, normális fizetséget nem kapunk érte. Mérgezik az életünket, különféle reklámokkal idegesítik az agyunkat, rengeteg negatív impulzust kapunk. Mellé az emberek párzanak, nemzenek gyereket, akinek a sorsa ugyanez lesz, azaz megszületik, él, de sokat szenved és meghal. Tulajdonképp az életünk zöme egy szenvedés, harc az életbenmaradásért, aminek értelme semmi. Örülnek mikor egy baba születik, de közben sírnak majd mikor távozik egy családtag, aki egykor ugyanolyan baba volt és így örültek neki. Rohadtul semmi értelme ennek az egésznek én azt látom, már csak egy napnak se, mert eszünk, alszunk, dolgozunk. Engem nem érdekel a nyaralás, az utazás, rohadtul nem vonz más ország és nem is érdekelnek az ilyen dolgok. Értelmét ezeknek sem látom. Ismerősöm elment nyaralni tavaly, érte egy baleset a nyaralása közben és beteg is lett. Most féloldali bénult és nyakmerevítője van, ami nélkül nem is bír már létezni. A szenvedés már gyerekkorban elkezdődik, jönnek a kötelességek, óvoda, iskola, majd továbbtanulás, munka orrvérzésig.

Én tanultam sokat, egyetemre is jártam, 12 éve végeztem, de semmi értelmét nem látom máig az egész elmúlt 38 évemnek. Egyedül gyerekként és tinédzserként volt jó, de azóta mióta állandóan dolgozni kell és másról se szól az élet, aztán rájönni, hogy lassan már hamu leszek, mert múlik az idő, nagyon durva. Ami elmúlt, soha nem jön vissza már, igaz sorok... Lehet pszichiáterhez kéne mennem?