Elrontottam?időt adjak a dolgoknak és utána keressem fel?

a fiú 20 éves én meg 17... ő Magyarországon van én meg Erdélyben... mondta, hogy miután kijárom a sulit akkor együtt leszünk és minden tökéletes lesz, én meg mindig visszautasítottam mondtam, hogy "reménytelen"... és csunyán is mondtam már, pedig legbelül nagyon akartam, hogy sikerüljön, nagyon nagyon akartam. Szimplán azért mondtam ezt mert feltem, hogyha belevágunk akkor valami rossz fog történni, hogy összeveszunk, megcsal, hazudik stbstb... és mondtam, hogy szerezzen magának valakit, hogy felejtse el és mikor kijárom a sulit akkor lesz valami... ő sosem egyezett bele... eltelt pár hónap az óta és megváltozott... nem ír se semmi, konkrétan úgy viselkedik ahogyan leírtam, hogy viselkedjen velem és bánt mert nem akartam ezt csak szimplán féltem, már szeret is egy másik lányt... jóvá akarom tenni ezt és "leülni" vele őszintén megbeszélni a dolgokat, egy őszinte komoly beszélgetést végezni, de táv alatt... bazi nehéz az egész... Reménytelen belevágni, nincs reményem mert táv a kapcsolat, nincsen semmi motivációm mert táv a kapcsolat, hiába beszéltük meg, akárhányszor, a táv miatt mintha... nem érteném meg a dolgokat... Ha ezt elszúrom, életem legjobb emberét elveszítem ezért a nagy hibámért.

Hiányzik ő, sosem mondtam neki, hogy hiányzik nekem, ő annyit mondta, de én sosem, féltem mindig valamitől viszonozni a szerelmét.