Hivatalosan taníthat valakit tanárként a saját szülője vagy más hasonlóan nagyon-nagyon közeli hozzátartozója? Mit gondoltok egy ilyen helyzetről?
Általános iskolában volt egy osztálytársam, akit a nagynénije tanított. Akkor nekem azt mondták az osztálytársaim, hogy csak a közeli rokonok nem taníthatják. Erre most, gimnáziumban látok évfolyamtársat, akit a saját szülője tanít egy bizonyos tantárgyra. Idegen nyelven kell tanulniuk a tantárgyakat, és ez az egy tanár van, és az apja tanítja ezt a tantárgyat idegen nyelven.
Nos, az én édesanyám is tanár, de egyszerűen sem én, sem ő nem tudnánk elképzelni, hogy a tanárom is legyen. Vannak olyan szerepek, amelyeknek nem egészséges keveredniük. Én mindig mindent megtettem annak érdekében, hogy teljesen függetlenítsem magam a szüleimtől (elsősorban az anyukámtól, de az apukámat is többen ismerték, bár ő nem volt tanár, de elég nagy neve volt). Volt, hogy egyes tanáraim negyedéven, meg féléven át nem is tudták, hogy a fia vagyok. Akkor is csak azért mondtam el, mert konkrétan rákérdeztek, de akkor sem szívesen. Ebben egyébként édesanyám is támogatott. Külön járunk iskolába stb. Egyszer volt, hogy anyum jött be helyettesíteni az egyik tanáromat, az volt a szerencse, hogy csak egyesek dolgozatot írtak, úgyhogy nekem nem kellett bemennem. De így is rém kínos volt. Én szeretném, ha mindenki tudatosítaná, hogy a tanulmányi eredményeimnek, versenyeredményeimnek, a tanárokkal való jó viszonyomhoz semmi köze nincs ahhoz, hogy kivel vagyok genetikailag és eszmeileg rokon.
Az egész rossz... Akkor mégis hogy szólítsák egymást? Önözzék egymást, úgy, hogy amúgy nagyon senki sem lehetne közelebb hozzájuk egymásnál? Vagy tegezzék egymást, úgy, hogy amúgy tanár-diák viszony is van közöttük, és mindenki más önözi a tanárt? Mi van a dolgozatoknál? Most akkor szülőként vagy tanárként viselkedjen? A dolgozatba nagyon nehéz feladatok kerültek, otthon meg ugyanannak az embernek panaszkodik, hogy mekkora s*gg a tanár, aki valójában az, akinek panaszkodik? Nálunk általánosban is volt olyan állítólag, hogy varázslatos módon a meg nem oldott feladatok is hibátlanul meg lettek oldva a kiosztás idejére... A diák így is úgy is kiderítheti a dolgozatfeladatokat, ha nem adja neki konkrétan oda. Sőt, tovább is adhatja... Másrészt melyik szülő nem adná oda a gyerekének, vagy legalább ne utalna rá, amikor otthon gyakorolnak... Az egész helyzet sz@r.
Amennyiben valaki nem skizofrén, nincs neki több egymástól teljesen elkülöníthető "énje", akkor nem fogja tudni elkülöníteni a szerepeket, és a legrosszabb módokon fog minden összecsúszni.
Szabály szerint ez egyébként lehetséges? Mit gondoltok?
Húúú de nagyon túlgondolod a dolgot.
Volt 2 osztálytársam, az egyiknek az anyja volt az osztályfőnök, töri és angol tanár. A másiknak a nagyanyja volt a matektanárunk. Nyilván felelni nem láttuk őket soha. De pl egyikük sem volt 5ös egyik tárgyból sem.
Az ott egy iskola, a tanár az tanár, a gyerek meg tanuló. Az iskolában ehhez kell tartani magát az embernek.
"Vannak olyan szerepek, amelyeknek nem egészséges keveredniük."
Vannak, de ez nem az a helyzet, hiszen szülőként sokszor tanítom a gyerekemet én is, sőt, az élet alapvető dolgaira én is már eleve én, mint szülő tanítom meg. Mint ahogy otthon leülök vele tanulni és elmagyarázom neki azt, amit nem ért, ugyanúgy ha tanár lennék, akkor is elmagyaráznám neki.
A normális szülő NEM elfogult a gyerekével szemben, hanem pont, hogy szigorú és következetes, így ő tudja a legjobban tanítani. Én más gyerekével sosem volt olyan szigorú, mint a sajátommal.
"Önözzék egymást, úgy, hogy amúgy nagyon senki sem lehetne közelebb hozzájuk egymásnál?"
Önözzék egymást, hiszen az illem és az iskola szabályzata ezt várja el.
Egyébként tényleg nagyon túlbonyolítod, semmi különleges nincs ebben a szituációban.
Nekem a saját anyám adta az első intőmet. Teljesen legális volt, szerintem a mai napig az. Más kérdés, hogy nem túl egészséges, és az iskolák igyekeznek is elkerülni. Pl. alsóban a tanító nénim fiát a másik osztályba iratták, hogy ne a saját anyja legyen az osztályfőnöke.
Két éven át volt anyám a némettanárom, más némettanár nem volt az iskolában. Én néha viccből önöztem, leginkább otthon. Amúgy senki nem akadt fenn azon, ha én órán tegeztem, vagy anyának hívtam, hát nem volt titok, hogy ő az anyám. De emiatt egyébként sokkal szigorúbb volt velem, mint az összes többi gyerekkel, nehogy azt mondják, hogy kivételezik velem. Szóval mondom, gáz helyzet, és nem egészséges. (Az elsőben szerzett beírás meg külön komikus, megérdemeltem egyébként, de mikor ott van aláírva, hogy Kovácsné, szaktanár, alatta láttam, szülő: Kovács, hát minimum is komikus.
#6 Miért lennének vele gondok? Kis általános iskolában, ahol évfolyamonként egy osztály van, hordja át a pedagógus szülő a gyerekét a szomszéd faluba iskolába?
Vagy ha a város legjobb gimnáziumában tanít, ne írassa oda a gyerekét?
#7.
Az utóbbi példa eleve rossz, mivel a "város legjobb" gimijében azért nem egy szaktanár szokott lenni. Mondjuk ma már ki tudja... Nálunk is csak a speciálisnak is a speciális esete miatt volt ez.
A kis falvakban sem egy tanár van azért. Ha mégis, én egész biztosan átvinném a másik faluba... Én vagy tanár vagy apa akarnék maradni.
Mondjuk a tanári pályáról egy ideje letettem (Vajon miért?), de ha egy paradicsomban élnénk a tanárok számára, én mindenképpen próbálnám elkerülni a dolgot.
Nincs azzal gond, ha egy suliban tanít a szülő és tanul a diák, de legalább ne a saját szülei tanítsák. Az 1. válaszoló is írta, hogy nem igazán látta őket senki sem felelni... Én nem akarnék kivételezni a saját gyerekemmel, de nem is akarnék kics*szni vele, amikor látom, hogy délutántól hajnalig tanul. Azt sem akarnám, hogy gáz legyen neki a dolog. Nekem is r*hadt sz@rul esett, amikor megkaptam a kitűnőmet, és a rossz nyelvek arról pletykáltak, hogy biztos minden dolgozatkérdést tudtam az egész évben. PEDIG ENGEM NEM AZ ANYÁM TANÍTOTT. Akkor se ment ki egyesek fejéből a gondolat, amikor országos versenyeredményt hoztam, amihez aztán semmi, de semmi köze anyámnak. Pedig sokkal nehezebb dolgom volt, mint nekik. A legtöbb tanár sokkal-sokkal többet követelt tőlem, mint tőlük. Éppen azért, mert ha nem így tettek volna, akkor velem szúrtak volna ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!