Aki nagyon vallásos az szokott káromkodni, rosszalkodni, verekedni, lerészegedni, spanglit szívni stb.?

2 vallás fanatikust is ismerek, mindkettő presbiter.

Az egyik nem rosszalkodik. A másik lop, hazudik, ármánykodik stb. Egy kis faluban lakik, ahol már mindenki gyűlöli. A saját gyerekei sem tartják vele a kapcsolatot.

Nem vagyok nagyon vallásos, de vallásosnak tartom magam.

Káromkodni nem szoktam, csúnyán beszélni viszont igen.

Rosszalkodás alatt nem tudom, mit értesz...

Verekedni nem szoktam.

Lerészegedés néhány alkalommal összejött, bár nem vagyok rá cseppet sem büszke.

Spanglit soha nem szívtam, se más kábítószerrel nem éltem.

Lopás - háát, gyerekkoromban megesett egy alkalommal, bár nevetségesen kis értékű dolog volt.

"Ezek" is "csak" emberek, nem - sokuk által magukat - Isteneknek vélő lények. Különben is:

„Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.” (Gárdony: A láthatatlan ember)

Én vallásos vagyok, ilyen körökben mozogva sok ilyen embert ismerek még. Mindannyian bűnösök vagyunk, ezért simán lehet bárkiből tolvaj, részeg stb. Akármelyik vallásos ismerős is lehet. Viszont írásba van foglalva, ki van mondva az erkölcsi szabályrendszer az Úr által, amit a másféle emberek csak éreznek a lelkiismeretükkel, vagy már úgy sem, mert elnyomják azt. Emiatt szerintem könnyebb dolgunk van jónak maradni, mert van, aki vezessen, nem vagyunk magunkra hagyatva. Ha követjük a Bibliában írtakat, igazából könnyebb az egész Isten kegyelmi ajándékai miatt. Azt hiszem, könnyebb kijönni egy bűnös helyzetből a tisztaságba.

Én személyesen nem káromkodom, nem iszom, nem szívok semmit, egyszer loptam gyerekkoromban egy radírt, de aznap estére már visszaloptam a boltba. :D Nem verekszem, de nincs is rá alkalmam. A rosszalkodás pedig olyan tág fogalom, hogy én a bűnnel teszem egyenértékűvé, ezért szerintem minden ember rosszalkodik. A lényeg, hogy igyekezzünk nem tenni. :)

2-es! Nem kellene ekkorát lódítanod!

Nagyon elindítottad a fantáziádat. A presbiter választott tisztség. Ha úgy lenne, ahogy leírtad, nem lenne az, mert nem lehetne.

“a) Személyes tulajdonságok: megfontolt (aki a szélsőségeket kerüli), józan (gyakorlatias, jó ítélőképességű), nem részeges (az élet földi örömeiben mértékletes), nem kötekedő (szelíd természetű), megértő („empatikus”), viszálykodást kerülő (konfliktusokat megoldani akaró), nem újonnan megtért (az egyházi életet ismerő, kellő ismerettel és hittel rendelkező), nem önkényeskedő (nem hatalomra törő, hanem szolgáló), nem indulatos (nem gerjed könnyen haragra), jóra hajlandó (helyes értékítéletű), igazságos (szeretetben), kegyes (istenfélő), önmegtartóztató (van önuralma).

b) Környezetének a véleménye: feddhetetlen (nem korrupt, nem ad okot megbotránkozásra), vendégszerető (szeretettel foglalkozik a hozzá fordulókkal), a kívülállóknak is jó véleménye van róla.

c) A családi élete: egyfeleségű férfi (nem kezd ki játékból sem más nőkkel), aki a maga háza népét jól vezeti (a családjában béke és derű van, lelkileg is vezeti családját), gyermekeit engedelmességben és teljes tisztességben neveli (gyermekei hitoktatásban részesülnek, konfirmáltak), akinek gyermekei hívők, nem vádolhatók kicsapongással (gyermekei sem botránkoztató életvitelűek).”

Stb., stb.