Mi a véleményetek erről a témáról párkeresés terén?

Mostanában volt szerencsém olyan nőkkel beszélgetni, akik túl vannak a 30+-on, némelyeknél gyerek is volt és mindegyik panaszkodott a férfiakról. Hogy nincs. Hogy milyenek vannak. Hogy valójában minden férfi ilyen-olyan.

De nem is ez a lényeg.

Amikor pedig azt mondtam, hogy talán nagyon az igények, az volt a válasz, hogy nem. Tévedek. Nekik nincs igényük. Normális legyen és szeressék. Ennyit vár és akar egy férfitól. Nem érdekli a külső, nem kellenek a milliók, csak ne lépjen félre és szeressék.

Aztán arra gondoltam, hogy valójában rengeteg olyan férfi van, aki tudná szeretni ezeket a nőket. Érdekes módon az mégsem kell.

Ha kicsit mélyebben bele mész velük a témában, akkor végül is kiderül, hogy azért 180+ magas legyen, meg hát legyen már diplomás minimum, meg hát ő a sportos férfiakat részesíti előnyben, és a végén mint egy autószalonban, csak így pipálva vannak az extrák. Tehát akkor mégsem az a fontos, hogy legyen valaki aki szeresse.

Amikor az egyik ilyen nőismerősömnek mondtam, hogy minek mondja azt hogy az számít hogy szeressék, amikor ez nem igaz, hiszen az a fontos hogy 180+ legyen, meg diplomás stbstb., akkor az volt a visszakérdés, hogy "miért, te járnál egy dagadt nővel"? Mondtam, hogy nem, de én olyat sosem mondtam, hogy csak arra vágyom, hogy szeressenek.

Itt gyakorin is sokszor olvasom a válaszokat, hogy hát "a külső annyira nem lényeg", és különben meg a legfontosabb, pláne a nőknek!

Most akkor ez azért van, mert mindenki löki ezt a "társadalom által elvárt" dumát, hogy saját magukat jó színben tüntessék fel, vagy ennyire nem meri senki felvállalni a saját maga igényét?

Tehát nincs senkijük, de lényegében már hazudnak azzal kapcsolatban, hogy mire vágynak. Pipálgatják így maguknak az extra listát mint egy szalonban, majd pedig telesírják a világot, hogy egyedül maradtak és nem kellenek senkinek.

Kedvencem az a 4 gyerekes (egyébként elképesztően dekoratív) anyuka, aki a 4. gyerekét azért szülte, hogy megtartsa a pasiját, akit végül nem sikerült mert apuka lelépett egy másik nővel (már 7 éve és azóta is együtt vannak), és amikor rákérdeztem hogy hát gondolkodtál valaha mi volt az oka annak hogy megpattant és azóta is ezzel a nővel van együtt? Erre pedig az volt a válasz, hogy az új p.na... Én pedig csak így húztam fel a szemöldököm, hogy hát nem akarlak megbántani, de ha 7 éve együtt van azzal a nővel, kétlem hogy a mai napig releváns lenne az a kifejezés, hogy mert "új p.na". :D

Én tisztában vagyok azzal, hogy azt várja el a társadalom, hogy a saját igényeid ne vállald fel. De a nők miért nem vállalják fel? Miért szükséges ez a "csak annyi kell hogy szeressenek" monológ, amikor ez abszolút nem igaz?

És nem, nem vagyok nőgyűlölő, sem ronda, sem 150 centis törpe, pusztán az utóbbi időben annyi ilyen "szeretetre vágyó", de mégis egyedülálló nővel volt szerencsém beszélgetni, hogy már-már felkaptam a fejemet, hogy mégis hogyan lehet ez. Mind szép, és állításuk szerint nem kellenek "senkinek". Pedig ez színtiszta hazugság. Ti mit gondoltok?