Miért utáltam meg mindenkit?

Amióta itthon vagyunk rájöttem, hogy utálok mindenkit mint a sz*ar. A kocsma ahova eljárok tele van gyökér huszonévesekkel meg olyanokkal akik nem is az én korosztályom. Korábban sejtettem is, hogy utálnak szóval ez a jópofizás meg lekezelés mindenkivel számomra nagyon idegen lett. Kétszer voltam azóta kocsmában, és azt hiszem bőven is elég volt. Pedig imádtam felmenni de valahogy ez a szociális dolog kihalt belőlem ezek felé az emberek felé.

A sulival ugyan ez a helyzet.

Az oszályomban 2ember kivételével mindenkit utálok és velük is a jópofizást rüheltem már suliban. Majd most jött a karantén. Tök jó volt egyedül itthon, barátokkal azért kijártam meg buli is volt bőven elég is volt nekem. De osztálytársak csak bunkóztak messengeren osztálycsoportban, lecke kunyerválás, jaj elromlott a mikrofonom/kamerám sajnos nem leszek órán és hasonló féregségek meg lógásos fas*szágok. Szóval megutáltam mindenkit és ráadásul ez nem volt rám jellemző ennyire mert tényleg olyan szinten vagyok, hogy bárkinek megmondanám azt pl xy téged amúgy gyűlö*llek.

De nem mondtam régebben persze valahogy ez az utálat mások felé csak elnagyobodott rajtam. Suliba megyünk vissza nem is tudom mi lesz. Lehet magam elé fogok csak bámúlni és senkihez aki gyökér számomra egy büdös szót sem fogok mondani. Mindegy.

Van más is aki ilyesmit vett észre magán?