Együttértesz azzal, hogy 12 éves kortól tényleg mindenkit magázni kellene?

A magázódásnak nem látom nagy értelmét én sem. Tisztelet kifejezésére alkalmas, ha nem elvárás miatt, hanem magától jön.

Ugyanakkor ki nem állhatom, ha nem megfelelően kezelnek egy embert. Például miért kell gyereknek kezelni egy tizenévest, aki "felnőttes dolgot" intéz, teszem azt, bevásárol, vagy akár hivatalba elmegy valami miatt (mielőtt megkérdezné valaki, egy tizenéves miért megy hivatalba, középiskolás korú gyerek már intézhet olyanokat mint jogosítvány, személyi igazolvány...). Felháborít, ha nem vesznek komolyan egy kérést, csak mert valaki fiatal. Ennek korrigálására (meg mert tetszett a stílus), másodéves szakközépiskolásként én ing-nyakkendőben jártam, gyakran zakóval megtoldva, végzősként aktatáskám is volt. Na akkor kezdődött az a velem beszélő embereknél, hogy hogyan szólítson meg, és onnan a boltban nem tegeztek, meg nem gyerek voltam, hanem kinéztem 5 évvel többnek, és magáztak és kiszolgáltak. Most munkám miatt nem járok így, nem akarok én majomkodni, meg mostmár vagyok olyan korban, hogy nem néznek gyereknek, meg annyira nem is érdekel, de akkor sokat számított.

Ugyanakkor valóban problémát okoz nekem is, hogy a visszajáró vásárlókat (építkezési anyagokat árulunk, ugyanazok a szerelők napi szinten járnak hozzánk) hogy szólítsam meg, tegezhetem-e őket, 50 és afeletti korúakat nekem furcsa tegezni. Volt akik mondták, hogy tegezzem őket nyugodtan, volt akiknél megfigyeltem, hogy a kollégák úgy szólítják, akkor én is. Egy volt, aki idősebb volt, és nem mondta az elején, mikor odakerültem és a többi szólt, nemrég mondta, hogy "figyelj, nyugodtan tegezz", bemutatkozott becenevén, szólítsam úgy nyugodtan.

Szóval ha megtartanák a kellő tiszteletet a kommunikációban, a megszólítási formán kívül, nekem nem lenne ellenemre. Ennek ellenére, amíg a köznyelvben használatos, szívesen használom különböző formáit, és szerintem színesíti is a nyelvet.

23/F