Hogyan reagáltok olyan szituációkra amikre nem tudtok? Kilehet találni erre valamit szerintem, egy játékot amit ha használsz nem maradsz a kellemetlen csendbe

Én automatikusan meglepődöm és kérdőn nézek a másikra. És rendszerint az agyi tevékenységemben az elektronok száguldásának a végén az az eredmény jön ki, hogy szerintem sokkal jobb, ha meg sem szólalok inkább.

Példa:

Volt olyan hogy egy randin üdítőztünk, a végén nem akartam még menni, a srác mondta hogy ráér, erre elkezdtem ötletelni mit lehetne csinálni, erre nekem támadt hogy miért kellene bármit is csinálni? Miért nem elég annyi akár, hogy állunk az utcán csak? És elkezdte kifejteni hogy mert ha vki jo társaság az embernek nem az számít hol van, egy utcasarkon is el lehet lenni.

És szóval ő azt várta, hogy akkor álljunk(a hidegben) és beszèlgessünk. Azaz nem mehettem vele sehova, nem csinálhattam vele semmit, meg sem mozdulhatok. Ne is akarjak semmit. Megàllt a föld. Nekem ez így jött le.

Hát én pont azzal éreztem volna magam kellemetlenül, ha én ezt lereagáltam volna, mert abban aztán nem lett volna köszönet..

Hagytam hogy kidühöngje kidohogja magát, megvártam míg befejezi a kirohanást, aztán szépen elköszöntem.

szerintem azért helyzettől függ. nincs olyan univerzális reakció, ami mindenre jó.

Pl. lehet olyat, hogy "ezt át kell gondolnom"

vagy ha valaki nagyon szemét, akkor egyszerűen csak ki lehet nevetni és otthagyni.

Stb.