A srácom akivel járok nem bízik a fiú haverjaimban akik tényleg csak a haverjaim és nem akarja, hogy nélküle találkozzak velük hogy értessem meg vele azt hogy nem kell féltenie?

A fiú haverjaid már akkor is megvoltak, amikor még őt nem ismerted. Őt választottad, be akarod avatni az életed minden szférájába, a baráti körödbe is.

Tehát nem bennük, hanem elsősorban önmagában nem bízik, komplexusai vannak. Másodsorban benned nem bízik.

A barátaidat soha ne hagyd cserben. A szerelmek jönnek-mennek, a barátok, ha igazak, olyanok, mint a kezed, lábad, hozzád tartoznak, mindig számíthatsz rájuk.

Te a barátaiddal vagy egész. Tehát tanuljon meg a párod együttélni azzal a tudattal, hogy neked elsősorban fiúbarátaid vannak. Amit nem is csodálok.

Én sem viseltem a csacsogó, egymással is rivalizáló, pletykás libákat.

A fiúkkal mindig könnyebben megértettem magam. Racionálisabbak voltak és volt humoruk.

Ha bízik benned, akkor szerintem elengedhet egyedül is a barátaiddal.

De el is hívhatod párszor, hátha jól fogja érezni magát.

Fiúk jönnek-mennek, az igaz barátok maradnak. Ne szorítsd háttérbe a barátaidat, de azért akár jogos is lehet a gyanakvása.

Nekem volt olyan fiúbarátom, aki évekkel később ismerte csak be, hogy ő igazából hajtott rám. (Persze olyan kis bénán hogy én észre sem vettem.)

31N