A Japánoknál mit jelent az, ha lemarad a "kötő név szó"? Mármint az búnkóság vagy nem az-e?

Bunkóság, ha a megszólítottal nem állsz közeli kapcsolatban/nem engedte meg, hogy honorific nélkül használd a nevét; a közeli kapcsolat jele, ha igen.

Viszont ennek is vannak szintjei.

#1:

Rúg-lak

A japánok egy nagyon udvarias népség, ezt a beszédben is jelzik, és minden ilyen kicsi szócskának megvan a jelentése.

-kun - ált. fiatal fiúkra

-chan - fiatal lányokra

-san - beszélővel már valamilyen kapcsolatban álló személy, akinek meg akarja adni a tiszteletet (pl. okaa-san az anya)

-sama - valamilyen szempontból a beszélő fölött áll (reng, tudás, kor stb.)

-sensei - tanár, mester

Ezek udvariassági formák, de vannak olyanok, amiknek más a funkciójuk, pl. -tan becézés is lehet, vagy a -chan fiúra használva szintén (pl. Onii-channak - báty - hívhatja a nagyon kicsi hugica a testvérét). Megvan, hogy mit, kinek, mikor, mit, hogyan mondhatunk. Ha elhagyjuk, ahogy írták már, bunkóságnak számít (kivéve a becézéseknél). Kivétel, ha az illető felajánlja, hogy elhagyhatod. Ugyanez vonatkozik a kresztnéven szólításra. A japánok vezetéknéven szólítják egymást, már ahhoz is külön engedély kell, hogy keresztnév+san/chan/kun/stb. legyen a megszólítás. Csak a nagyon-nagyon közeli barátok, ismerősök hívják egymást csak szimplán a keresztnevükön.