Az óvoda másnak is rossz volt, kínos pillanatokkal?

Én se szerettem. Pocsék volt az ennivaló (aztán csodálkozott mindenki hogy miért vagyok sovány...), sosem tudtam délután aludni és volt egy kislány aki minden nap engem használt rágókának. Állandóan mindenem kék zöld foltos volt, de nem nekem (és anyukámnak) hittek az óvónők hanem a kis szörnyellának, aki persze előttük adta az ártatlant. A szüleimet pedig azzal gyanúsították hogy vernek otthon.

Anyukámnak persze elege lett és átrakatott egy másik csoportba, ott javult a helyzet.

Én sem szerettem. Csak nagycsoportba járhattam, mert anyukám háztartásbeli volt. Az ovónők letojtak. Arra emlékszem, hogy egy orvos gyerekét állandóan ajnározták.

Akkor még nem lehetett kimenni akármikor wcre. Ha valami mondanivalónk volt, jelentkezni kellett. Egyszer tornázás közben nagyon kellett pisilnem és jelentkeztem. Az a dög ovónő úgy tett, mintha nem látná. Bepisiltem. Rossz "élmény" volt. Aztán az is nagyon bántott, hogy csak azoknak a gyerekeknek a rajzait tették ki a faliújságra, akiknek szerintük jól sikerült. Én mindig hiába vártam, hogy egyszer az enyémet is kitegyék.Ez 60as években volt. A dajkák is szemetek voltak. Mesélhetnék még, szerencsére csak 1 évig kellett járnom.