Én a mai szemét kapitalista pénzközpontú társadalom áldozata vagyok?

Amit leírtál az tömény önsajnáltatás.

Menj el oda, ahol lehet egy számodra tetsző jövőd. Vannak munkahelyek, amik szállásokat is biztosítanak.

Ezt sosem értettem. Munka mindenhol van, maximum nem olyan, ami megfelel az igényeidnek. Én a sulit úgy kezdtem el és fejeztem be, hogy pluszba elmentem mellette kiegészítésként takarítani. Marhára nem tetszett, hogy szó szerint mások után kell pucolnom a szart, de bevállaltam ideiglenesen, mert kellett a suli. Aztán elhelyezkedtem és ott kezstem el spórolni a jogsira.

Én is rohadtul sajnáltam magam, de legalább haladtam előre. Egyébként meg "csak" etetnek és van fűtés is, ha most nem tudsz félretenni a szülőknél, akkor albérletben még ennyire sem fog menni.

"Itt vagyok 21 lassan 22 éves férfi és nincs semmim se de szó szerint még egy csajom se."

Ez egyáltalán nem a társadalom hibája, sose volt olyan, hogy mindenkinek volt párkapcsolata. Mondjuk amíg ezt úgy írod, hogy "még egy csajom se", megértem, ha kerülnek a lányok...

"Jogsiről meg nem is beszélne hogy is lenne."

A világon rengeteg embernek sincs jogosítványa, ez se a társadalom hibája.

"Igen bevallom sérült vagyok mentálisan régebben nem akartam beismerni de mostmár ennyi idősen muszáj (sok pszichés mentális bajom van)."

Ezt egy szakember mutatta ki? Ha igen, akkor sajnos ez egy veled született nehézség, ha nem, akkor vizsgáltasd ki magad, mert lehet nincs is ilyen bajod, csak a jelenlegi érzelmeid és körülményeid hitetik el veled.

"Ahol lakok (amúgy mindig is itt laktam) egyszerűen nincs munka semmi, és nem lusta vagyok mert nem arról van szó."

Munka mindig van, legfeljebb olyan, ami nem tetszik, de ha nincs más, akkor be kell érni azzal. A másik, hogy költözz el.

"Szüleimre annyiba számíthatok hogy kaját kapok télen fűtést kapok a lakásba ennyi."

Nyilván az a legjobb, amíg a szülő ott és abban segít, amiben tud, de nem támaszkodhatsz rájuk örökké.

"Kimennék külföldre is pl de nem tudok megint a pénz miatt. Vagy akár pestre is mennék."

Rengeteg munkahely ajánl szállást, sőt, akár ellátást.

"Igazából jóember vagyok nem tervezem hogy bűnözővé váljak"

A jó embereknek is tenniük kell a sikerért, és azt, hogy nem tervezel bűnözővé válni, nem hangoztatnám, mert ez nem előny, hanem alapvető dolog(nak kéne lennie).

"de ahogy a helyzetem áll nem lesz más választásom. Vagy koldus leszek."

Hogy lehet ennyire szélsőségesen gondolkozni? Fogadd meg a fentebb írtakat, mert huszonévesen így eltemetni a jövőd a legnagyobb ostobaság, amit el tudok képzelni.

21/L

21-2 évesen semmiről nem vagy elkésve. Valaki 30 éves koráig otthon lakik, vagy tovább. Voltak csoporttársaim, akik 25 év felettiek voltak, mikor elkezdték az egyetemet. Mostanra mindegyikük sikeres lett. Sőt, én is el fogok kezdeni még egy egyetemet, mert szakmát váltok így lassan 25 évesen. Ha elégedetlen vagy az életeddel, soha nem késő belefogni új dolgokba, vagy új célt találni. Főleg nem 21-2 évesen. Úgy beszélsz, mintha minimum 50 éves tata lennél. A jogosítvánnyal meg nem tudom, mi a probléma. Az sem ciki abszolút, ha nincs. Több kollegám is most csinálja a jogsiját, mindenki 30-hoz közel, mert vagy most tehetik meg anyagilag, vagy most éreznek késztetést rá. Nekem sincs még, de szeretnék.

Párkapcsolat: 20-at töltöttem, mikor először fiúm lett, pedig se csúnya, se szerencsétlen nem vagyok, csak így alakult. Soha ne éreztem ennek hátrányát, így visszanézve semmi jelentőssége. Több fiú ismerősnek az egyetemen nem volt párkapcsolata 23-4 éves koráig. Még sokan szüzek is voltak. Mostanra néhányan már házasok. Nem ciki sz sem, ha még nem dolgoztál. Több embert ismerek, akinek nem volt 22-3 éves koráig semmilyen munkahelye, mint akinek volt. A diákmelókat ne vegyük most ide, bár az is hasznos. Szerintem talàlj ki most valami célt, de ne gondold túl. Kezdetben valami apróságot. Vállalj alkalmi, napszámos munkát, gyűjts egy kis pénzt. Ilyenekre gondolok: fűkaszálás, lépcsőház takarítás, stb. És közben informálódj, merre képezhetnéd magad. Vagy tanulj csak nyelveket, és pattanj meg külföldre. Örülj hogy nincs barátnőd, így nem köt ide senki. Azért írtam most ilyen hosszan, mert én is átmentem hasonló állapoton egyszer, de kirángattam belőle saját magam.

Sok sikert kívánok! :)