A színházba járás miért a kultúra fokmérője?

Nem az.

Igen, vannak, akik szeretik ezt a két dolgot összepárosítani, de igazából a színházba járás egy dolgot "mér": azt, hogy az illető mennyire szereti a színházat.

Az eredete meg az, hogy régen, amikor még nem, hogy internet, de tévé, sőt, rádió sem létezett, nem sok lehetősége volt az embereknek művelődni. Vagy könyvet olvastak, vagy színházba jártak. Ami persze ekkor is egy torz mérték volt, hiszen egyrészt eleve a műveltebb réteg preferálta a színházakat, másrészt viszont ez inkább volt az anyagi helyzet mércéje, egyfajta státuszszimbólum, hogy "én megtehetem, hogy színházba járjak". Sokan csak ezért mentek, és semmivel nem lettek tőle műveltebbek.

Ráadásul ezt csak az irodalmi/művészeti műveltséggel lehet némileg kapcsolatba hozni. Nem tudom, hogy például Szent-Györgyi Albert, vagy Nikola Tesla hány színházi előadást látott, de ép ember akkor sem tartaná butának őket, ha kiderülne, hogy egyet sem.

Nem akarom leszólni a színházakat, de ma durván túlmisztifikált a műveltség terjesztésében kivett szerepük, míg más tanulási, művelődési formákat nagyon divatos lenézni.

És végül: nem a "mennyiségtől" lesz valaki művelt, okos, stb.

Nem az a fokmérője, hogy jársz-e gyakran, de amilyen kijelentéseket tettál, az már igen...

Nem baj, ha te nem szereted, de ilyen butaságot mondani, ne is haragudj. Az ugye megvan, hogy a színházban is többféle stílus és irányzat létezik? Egy Shakespeare előadás alatt senki sem fog kiabálni, szerintem te a stand up comedy-vel azonosítod a színházat...