Van olyan hogy egy embert egyszerűen önhibáján kivűl mindig kiközösítenek?

Ssjnos ez velem történik. 21 éves lány vagyok jelenleg.

Már gyerekkorom óta mindig kiközösítenek.

Emlékszem óvodában sem szerettek. Pedig akkor még különösebben megfogalmazható ok sem kell rá szerintem, hogy valakit kiközösítsenek. Szerintem ez nekem valami keresztem vagy nem tudom..

Általánosban is nagyon nehezen fogadtak be évekig és utána is csak pár ember. Sokat sírtam emiatt, nem értettem gyerekként miért velem történik ez (bár még most sem).

Aztán jött a középiskola. Meglepő módon ott se bírtak kb. 2 évig. Pedig esküszöm egy rossz szavam, pillantásom nem volt sosem senkire. Bárkinek segítettem.

Munkahelyről meg màr ne is beszéljünk.. végigkíséri ez az egész az életemet.

Sokszor próbáltam rájönni mi lehet a baj, de komolyan nem tudom én teljesen átlagosnak látom magam kívül-belül. Valami pedig mégis hibádzik bennem vagy rajtam..

Lehet nem vagyok alkalmas az életre és ez egy jelzés?? Mint mikor az állatok kiszorítják a gyengébbeket?!