Miért kezelnek máshogy Ausztriában mint Magyarországon?

Egy munkából kifolyólag gyakran járok Bécsben és azt vettem észre, hogy ott az emberek idegenként is sokkal illedelmesebben, tisztelettudóbban viszonyulnak hozzám mint idehaza. Ott ha valaki megszólít az utcán ezt általában angolul teszi Sir vagy valami hasonló udvarias megszólítással. Ritka, hogy németül szólítanak meg, valamiért mindenki angolul akar velem beszélni (ennek egyébként örülök is). Nagyon sokszor tapasztalom ezt, még a boltban meg a vasúti jegypénztárban is így szóltanak, tegnap pl. egy idősebb úr szólított Sir–nek, pedig sokkal fiatalabb voltam nála. Ezen kívül egyedül közlekedő nők, korombeliek és fiatalabbak is rendszeresen megszólítanak az utcán. Majdhogynem minden alkalommal elő szokott fordulni, egy nap többször is. Alig merek megállni nézelődni valahol, mert mindjárt odajön valaki és kedvesen megszólít. Azt kérdezik mindig, hogy egyedülálló vagyok–e és ha azt mondom igen, akkor felajánlják, hogy este hívjam meg őket valamilyen zenés szórakozóhelyre. Olyan egyetemista kinézetű mindegyik, jól öltözöttek és nagyon kedvesen, barátságosan viselkednek. Ezzel a lehetőséggel még nem éltem, de már gondolkodtam rajta, hogy egyszer esetleg kipróbálnám. Három héttel ezelőtt pedig egy teljesen hétköznapi étteremben (nem egy drága helyen amire nem is lenne pénzem) ebédeltem egyedül és oda jött hozzám két férfi, köszöntek és leültek az asztalomhoz. Azt mondták látják, hogy egyedül ebédelek és velem szeretnének tartani, mindenkinek jobb társaságban lenni mint egyedül. Egyébként mint elmondták Google alkalmazottak voltak a cég Bécsi központjában. Megint máskor a Schwedenplatzon egy afroamerikai fiú szólított meg és azt mondta, ha gondolom este menjenk el vele és a barátaival szórakozni az amerikai bárba, hogy zenét hallgassunk és nőkkel ismerkedhessünk meg. Ezzel szemben Magyarországon, azon a helyen ahol születtem és élek kiközösítenek az emberek. Szinte mindenki egyből letegez mintha a talpnyalója lennék, rám csapják az ajtót az illemhelyen, durván félrelöknek a buszon pedig senkinek sem léptem a lábára stb. A nők ha csak rájuk nézek vicsorognak és elhúzzák a szájukat (tisztelet a kivételnek), amikor észre veszik hogy van egy nagyon pici szépséghibám pofákat vágnak, szinte azonnal csúnyán néznek rám, úgy mintha én tehetnénk róla. Semmit nem csinálok máshogy, ugyanúgy öltözködök és viselkedek mindkét országban. A megjelenésem teljesen átlagos, nem nézek ki sznobnak vagy hivalkodó magamutogatónak, igyekszem mindenkivel szemben tisztelettudónak és udvariasnak lenni, még a nálam fiatalabbakkak is. Tényleg ekkor kulturális különbség van két szomszédos európai ország között? Magyarországon tényleg ennyire elmaradott az emberek szociális kultúrája?