Miért oyan nagy baj a telefonozás?

Szerintem nem baj, viszont az tény hogy üzenetben nem lehet egy olyan minőségi és tartalmas beszélgetést folytatni mint élőben.

Egyébként ezt a dalt mindenkinek küldöm:

https://www.youtube.com/watch?v=lWqeHVOQa58

Mert valami miatt mindig többnek kell érezni magunkat. Milyen filmet nézünk, milyen zenét hallgatunk. Eldöntjük, hogy a mi választásunk a jó, a többi szar ember.

Veszedelmes, hogy mennyire agresszívan szoktak az emberek reagálni a telefonra.

Nekem semmi bajom nincs vele, de a telefon használok egy könnyű kiút az unalomból.

Mostanában ritkán unatkozunk, ritkán nézelődünk, ritkán gondolkozunk el abszurd dolgokon szimplán mert megtehetjük és már elfoglaltságunk nincs.

Ami baj, mert a fentebb írtakból jönnek a kreatív ötletek.

Meg kevésbé vagyunk rászorulva a másokkal való interakciók indítására.

Azaz ha egyetemen elkezdek unatkozni, nem indítok beszélgetést a mellettem ülővel, nem kezdek el random új emberekkel ismerkedni és soha sem tudom meg hova vezethet az az emberi kapcsolat és milyen potenciális lehetőségektől zárom elmagam azzal, hogy inkább 10 percen a facebookot vagy instagrammot nézegetem, míg el nem kezdődik az előadás.

Meg ez picit addiktív és hamar szokássá válik. Van rengeteg alkalom amikor csak azért húzom elő a telefonomat, mert "megszoktam" és azon találom magamat, hogy amúgy semmit sem csinálok vele, csak megnézem mennyi az idő (úgy hogy azt igazán nem kéne tudnom) és hogy esetleg valaki írt-e messengeren.

A függőséget meg az mutatja meg a legjobban, amikor lemerül a telefonom, a powerbankomat nem találom így otthon kell hagynom ezzel mondjuk 3 órán keresztűl telefon nélkül kell léteznem.

Az ember megérzi. Hírtelen tömegközlekedésen, hosszabb sétánál, vagy bármilyen várokozást igénylő dolognál nem tudod mit csinálj és kényelmetlenűl érzed magad, mert meg akod nézni hogy írt-e valaki, vagy csak elakarod ütni az időt és elkezdesz szorongani, mert nem tudod hogyan a telefonod nélkül.

Egy picit másabb megközelítés, hogy mit mutatunk magunkról a külvilágnak. Az oké, hogy te nem akarsz a munkatársaddal beszélgetni és inkább messengerezel és csak úgy elvagy, de biztos van ugyan abban a munkahelyen olyan aki szívesen beszél másokkal, így mindenkivel jóban lesz és az emberek nem fogják idegenként kezelni.

Ha valaki előfognak léptetni. Akkor nem a picit magábahúzódó, kicsit flegmás stílusú embert rakják első helyre, hanem aki normális tagja a közösségnek.

Meg ahogy egyre kevésebbszer kell használnunk bizonyos készségeinket, azok elkopnak.

Emiatt is volt nálam például, hogy Tinderen, ahol online chatből áll az első benyomás megtétele. Kb 10 embertől 7 embert sikeresen elhívtam randira és mondjuk abból a 7 emberből 2nél viselkedtem úgy hogy büszke legyek magamra, a többinél meg éreztem, hogy kicsit túl izgulom, kicsi új, kicsit nehezebben megy, mert megszoktam hogy online kommunikálok a nap 24 órájában.

Szerintem nem baj a telefonhasználat, de egészségesebb lenne mérsékelten használni és akkor valószínűleg jobb emberi lények lennénk.

Nagyon sok ember ki se látszódik a telefonjából. Egyik ismerősöm esküvője után megkaptuk a videót. A vőfély csinált játékokat 2 fogás közt. Tisztán látszik a videón, hogy kb a társaság fele a telefonját nyomkodta.

Szerintem illetlenseg bizonyos esetekben nyomkodni, ez pl ilyen.

Meg van amikor magaddal tolsz ki igazából. Amikor mondjuk elmész nyaralni, fizetsz egy rakat pénzt és azzal töltöd az időd azon a szép helyen, hogy az instára szerkeszted a képeket meg nézed ki látta a storyd.

Vagy amikor évfordulód van a pároddal, programot csináltok, de fontosabb közben a haverokkal csetelni, mint egymásra figyelni.

Sok ilyen eset van, ezek miatt van egyre nagyobb mobil ellenesség.

De természetesen mindenkinek a saját dolga, hogy mikor, mennyi időre, mire használja.

Én pl 4 hétig kórházban voltam nem olyan rég. Folyamatosan cserélődtek a szobában a betegek és minden új kényszeresen beszélgetni akart. A sokadik után nem volt kedvem és a könyveimbe és a telefonomba temetkeztem. A végén már fülest is bedugtam, de még úgy is beszéltek hozzám.

Természetes szerintem, ha pl a metrón sem akarsz idegenekkel haverkodni és inkább a telefonba bujsz.

Csak tényleg az a lényeg, hogy ne menjen rá a fontos, személyes kapcsolataidra.

Mert az tényleg tradedia, amikor egy kisgyerek mellett az anyuka egész nap telefonozik. Beszélgetni vele, játszani stb már derogal.