Szerintetek hol lehet befogadó társaságot találni, ahol könnyedén lehet barátkozni, ismerkedni?

Azért kérdezem, mert nekem eddig nem sikerült ilyet találnom.... Elkezdtem az egyetemet és azt gondoltam, hogy ez egy nagyon nagyon jó közeg lesz, ahol rengeteg új embert megismerhetek, mert biztosan mindenki nyitott és barátságos, így könnyen szert tehetek majd új ismerősökre, barátokra. Ehhez képest viszont nagyjából még soha életemben nem voltam ennyire magányos, mint most. A szaktársaim több, mint 90%-a még köszönni sem tud, a nagy részükkel még soha nem is beszéltem pedig ez már a 3. félévem. Az első nap már rögtön meg voltak a klikkek, amiket a mai napig szét sem lehetne robbantani kb. (pl. egy középsuliból/városból jöttek vagy hasonlók), míg mások elkülönültek egyedül és azóta sem lett jobb a helyzet. Órák előtt is mindenki a sajátjaival tobzódik (vagy egyedül ácsorog) és max. egy jegyzetkunyerálás erejéig szólnak hozzád. Programok gyanánt egyetemi bulik vannak, ahová nem nagyon van értelme elmenni egyedül, mert mindenki a saját baráti társaságával van és kb. észre sem vesznek vagy csak leráznak (ezen kívül minden más program csapatos játék vagy verseny, pl. a szakestünk is). A koliban semmilyen közösségi program nincsen, ugyanúgy nem köszönnek vagy kommunikálnak egymással az emberek és a szobatársaimat is alig látom (eddig mindig idegeneket kaptam, tök más karokról). Néha ideig-óráig úgy tűnik, hogy találtam valakit, akivel jól elvagyok (pl. tanfolyamon, nyári egyetemen), de ezek eddig nem voltak tartósak és utólag inkább úgy tűnik, hogy csak a szükség vagy érdekek miatt alakult úgy, "ha már össze voltunk zárva" alapon. Ha el is megyek valahová így, akkor úgy néz ki a történet, hogy elvagyok egyedül és megyek haza, emiatt így nincs is kedvem sok dologhoz, mert akkor már inkább tanulok. Egyetlen egy lány van, akivel szoktunk beszélni stb., de őszintén szólva én nem kedvelem őt és csúnya ezt mondani, de csak azért vagyok vele, mert egyszerűen rajta kívül nincsen senki más. Szóval halál unalmasak a napjaim, unatkozok és hiányzik is az, hogy valakivel normálisan el tudjak beszélgetni vagy részt vegyek valami tartalmas programon, egyáltalán emberek között legyek.