Más egyetemista is érzi magát totál egyedül?
Most vagyok első éves, igaz ez csak az első hét, de sokan már jóban vannak, én meg nem lettem jóban senkivel. Olyan szakra járok, ahol nagyon sokan vagyunk és mindenki nagy csapatokban van, mintha már ezer éve ismernék egymást.
Hiányzik az érzés, hogy tartozzak valahova, hogy ne csak egy random ember legyek, aki bemegy órára. Van valaki, aki eleinte így volt vele? És sikerült neki kicsit később ismerkedni?
Sajnos én is beállok itt a sorba.
Én ugyan visszahúzódóbb voltam mindig is, mert középiskolában hamar gúnyolódás célpontjává váltam, de egyetemen nagyon sok lelkesedéssel indultam neki a barátkozásnak.
Aztán én is azt vettem észre, hogy mindenki csak beül a 90 perces órákra, aztán fogja a kis motyóját és hazamegy, vagy már jön is a következő óra.
Beszélgetni meg én is csak ilyen felszínes dolgokról tudtam, amik aztán idővel már unalmasak lettek volna.
Mindenki okostelefonozik, vagy épp hogy előadás előtt 1 percel fut be.
Most már én is inkább minden héten azonnal azamegyek, és a barátaimmal lógok középsuliból.
Velük furcsaa mód jobb maradt még így 2 év után is a viszonyom.
Amúgy azt én is sajnálom hogy a jövőbeli szakmai kapcsolataim nem egyetemről fognak származni.
Azt hallottam én is pedig hogy ezek sokszor jelentenek plusz lehetőséget egy munka megszerzésére.
Akit már ismerünk személyesen, annak könnyebben ajánlunk helyet is, és fordítva.
20/L
Szerintem adj időt magadnak. Én tavaly kezdtem az egyetemet Győrben. A gólyatáborban egy szobába kerültem egy lánnyal akivel az év folyamán nagyon jóba lettünk, nem mondom hogy legjobb barátok vagyunk mert mindegyőnknek volt saját baráti köre, én azonban kezdtem az övéhez becsatlakozni hiszen ő volt a helyi, az én barátaim teljesen máshol voltak.
Nálunk a szakomon én azt vettem észre hogy azért óra előtt szinte mindenkivel el lehet beszélgetni, akár ha megbeszéljük hogy kocsmába összefutunk mindenki benne van.
Van több ember főleg a gólyatáboros csapatomból akikkel bár nem minden nap de főleg suli alatt nagyon sokat beszélgetünk, segítünk egymásnak.
Szerintem a legnagyobb baj az hogy nagyon sok ember rögtön akar mindent. Először még jó hogy csak felszínes témák lesznek de ha már találtok egy közöset akkor már lehet hogy nem csak a suliról fogtok beszélni.
Javaslom, hogy gyakorlatokon ahol azért kevesebben vagytok, ha látsz valakit egyedül ülj oda mellé, kérdezz tőle egy két dolgot akár óra alatt, és menni fog majd ne aggódj!
Hova jársz egyébként suliba?
20/L
Sajnos az előző válaszolók többsége totál pontosan leírta hogy teltek az egyetemi éveim. Nálunk is klikkesedés volt mondjuk mi "csak" kb 60-an voltunk. Szintén csak felületesen sikerült beszélgetnem pár emberrel többnyire csak köszöntünk egymasnak meg jegyzetet kértünk bár volt mikor nekem még azt se küldték el. Végzős bálra is kb 8-an mentünk el egész évfolyamról. A többség be se járt az órákra így meg se lehetett jobban ismerkedni. És sajnos csatlakozom a 2. Válaszolóhoz már én is tapasztalom hogy milyen fontosak azok a bizonyos kapcsolatok. Júliusban diplomáztam le és azóta nem találok állást most is diákmunkázok még hó végéig gyárakban.
Kérdező nem írtad higy te voltál-e gólyatáborban de szerintem az nagyon fontos része az egyetemnek (én kihagytam) mert ott lehet megismerkedni, vagy csúnya de igaz szóval benyalni magad a HÖK-ösöknek. Sajnos ahova jártam ott azt láttam ha velük jóba voltál már lehettél valaki. De gólyatáboron kívül kb lehetetlen a közelükbe férkőzni. Azokon a programokon amiket ők szerveztek szintén csak a klikkesedés ment. Esetleg amit javasolni tudok hogy figyeld a Neptun üzeneteket. Tudom hogy totál felesleges dolgokat szoktak küldeni 90%-ban de lehet ott találni pl nyelvklubról vagy utazó klubról, énekkarról infót esetleg más hallgatói szervezetekről is. Vagy ha albérletben/koliban laksz próbálj meg haverkodni a lakótársakkal/szobatársakkal. Vagy tesiórára pl általában több karról is szoktak járni. Esetleg ha van időd tanulás mellett menj diákmunkázni.
Amúgy szomorú de talán egy kicsit "megnyugtató" is hogy nem csak én voltam ilyen helyzetben. 22/f
#16 Én is egyedül vagyol teljesen az egyetemen, mindenki klikkekben (talán ezt már írtam is fentebb) én meg full egyedül, viszont azt ne gondold, hogy ezért nem találsz munkát. Semmi köze a kettőnek egymáshoz, ha te lennél az egyetem legnépszerűbb faszija, akkor se hagyatkozhatnál a szaktársaid beajánlásaira életed végéig. Kell egy jó önéletrajz és szorgalmas keresés, hogy megtaláld a tudásodnak megfelelő helyet. Persze, nehéz dolog tudom, ezzel így van a többseg,
Csak gondoltam leírom, hogy ennek semmi köze az egyetemi kapcsolataidhoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!