Nem esünk át a ló másik oldalára?

Szerintem a mértéktől függ ez és attól, hogy a bántalmazó illető egyfajta - durván mondva - "élvezetet talál a bántásban", ami örömöt okoz neki. Szerintem ha ez megvalósul, akkor nagy esélye van, hogy az illető bántalmazó marad. Van aki csak a bandázás, meg mert "a többiek is csinálják" meg a jó hecc kedvéért csinálja.

Aki sok évig pokollá tette az életemet (vezéregyéniség volt a bántalmazásban), felnőttként is ugyanezt teszi, csak az eszközök változtak. Lelki bántalmazás, érzelmi manipuláció, alaptalan, lejárató pletykák terjesztése, feljelentéssel való fenyegetés, mások magánéletében való tobzódás, jóbarátok közt feszültség keltése, stb. Ezek jellemzik az illetőt nagyjából. Imádja ha úgy történnek a dolgok ahogy ő akarja, de ha megharagszik valakire mindegy milyen okból, vagy valaki hirtelen nem lesz számára szimpatikus (akit sok évig kedvelt) akkor a fent említett viselkedések valamelyike lép életbe. Jóbarátait is ráuszítja az illetőre, mindenféle kitalált dolgot mondva rá, ami nem is igaz. A szappanoperákban is a pletykálást és az örökös áskálódást szereti. Kedvencei a szappanoperák, a pletykaoldalak, stb. Saját gyerekén is képes levezetni indulatait bántalmazás formájában.

A gyerekkori viselkedés nem köthető össze feltétlenül a felnőttkorral.

Vannak gyerekek akik azért bántanak másokat gyerekként, mert nincsenek tisztában vele, hogy bántják őket, mert ők ezt csak egy viccnek élik meg. Ha ezeknek a gyerekeknek a szüleik normálisan elmagyarázzák, hogy ezzel mennyire megbántanak másokat és elveszthetik a barátikat emiatt, akkor nagy eséllyel abbahagyják.

Vannak gyerekek akik azért bántanak másokat mert olyan közegben vannak ahol a kisebbek szekálása a menő. Ebből 2 kiút van/lenne. Első az az, ha a gyerek bekerül egy olyan közegbe ahol ő lesz a kirekesztett pont emiatt a viselkedése miatt, a második, ami a legjobb lenne és csoportosan hatna az ilyen gyerekekre, az az, ha a tanárok ismét szigorúan fegyelmezhetnék a gyerekeket. Én amikor általános iskolában megütöttem egy nálam kisebb gyereket akkor odajött a tanár és nyilván nem teljes erőből de ő is lekent nekem egy embereset, amitől megértettem, hogy jó szar az ha egy olyan bánt akivel szemben nincs esélyem. Voálá, nem is lettem nyomorék egy pofon miatt, lelki sebeim se lettek tőle, és egy jó lecke volt.

Ezekkel ellentétben meg vannak olyan gyerekek akik nem bántanak senkit, csöndesek, lehet, hogy pont őt bántják a többiek, neki akkor meg se fordul ilyen a fejében, stb, és felnőttkorában mégis ő belőle lesz egy agresszív ember, (persze ez sem 100%, hogy bekövetkezik, de megtörténhet) meg olyan is lehet, hogy az agresszív gyerekek felnőnek és úgy maradnak.

Úgyhogy függ ez pár dologtól: Van-e valami kattja az illetőnek, hogyan van nevelve (anyuci apuci pici hercegei/hercegnői, ami manapság nagy divat sajnos, pl elég nagy eséllyel nőhet fel úgy, hogy akaratlanul is egy s**gfejjé változik, mert mindenki mástól is azt várják el amit a szüleiktől kaptak, és nem fogja őket érdekelni a kritika) milyen közegben nőnek fel, kiszakadnak-e abból a közegből, vagy benne maradnak, milyen dolgok történnek velük életük során ami megváltoztatja a személyiségüket rossz irányba a szülők legnagyobb igyekezete ellenére, stb.

Bonyolultabb ez annál sokkal, mint, hogy valaki hülyegyerek volt felnőttként is hülye lesz, meg valaki normális volt gyerekként ezért felnőttként is normális lesz. Ez nem csak így működik.

Hát itt nagyban függ az, hogy mi állt a bántalmazás hátterében, miért volt bántalmazó a bántalmazó.

Figyelmet akart, mert verte a részeg apja vagy kicsinek már függő volt vagy ilyenek vagy, mert otthon nem volt akkora szigor a tanűr meg konkrétan belexart az egészbe, esetleg x gyereket mindenki bátntotta és nem akart kilógni a sorból.

Nem lehet így általánosítani, hogy aki rossz volt gyereknek rossz lesz felnőttnek.