El kellene neki mondani?

Adott egy személy akinek a tavalyi év folyamán feltettem kérdéseket anélkül hogy bevallottam volna hogy rólam van szó és hogy igenis fontos az hogy mi a válasz. Mindig kitaláltam valamit hogy fb-n olvastam egy történetet és azért kérdem, vagy hogy csak simán elméleti kérdés meg ilyenek. Ilyen visszás helyzet volt mert eléggé bíztam benne annyira hogy megkérdezzem tőle ezeket a dolgokat de azért nem annyira hogy bevalljam hogy rólam van szó. Persze már akkor tudtam hogy szörnyen átlátszó vagyok és egyszerűen róla is üvöltött hogy pontosan tudja hogy mi a helyzet csak volt annyira jó fej hogy nem boncolgatta a dolgot hanem simán válaszolt, játszotta a hülyét. Egyetlen egy alkalommal hozta finoman a tudtomra hogy azért nem tudom az orránál fogva vezetni mert tudja hogy a kérdéseim mögött más is van. Vagyis így mindketten tudtuk/tudjuk hogy mi az igazság.

Azóta megváltoztak a dolgok és az illetővel nem is találkoztam nagyon sokáig. Az utóbbi négy hétben azonban kétszer is így váratlanul s mindkétszer váltottunk pár szót és főleg az utóbbi találkozás valahogy nagyon felkavart. Mind azon kattogok hogy írnom kéne neki, el kéne mondanom hogy mi a helyzet, mért úgy tettem fel azokat a kérdéseket csak nem tudom hogy van e ennek értelme.... Szerintetek? Vagy inkább hagyjam?