Középiskolában a tanárok szoktak a tanáriban beszélgetni a tanulókról? Vagy "pletykálni" róluk, kibeszélni őket?

Igen előfordulhat. Persze ez változó, iskolától, tanári közösségtől függ.

Én jártam meg úgy tavaly hogy kerestem a pszichológia tanárnőt mert egy verseny miatt akartam vele beszélni és amikor eszembe jutott hogy meg kéne keressem pont földrajz órám volt s a bent lévő tanárt kérdeztem meg óra végén hogy nem tudja e hol van a tanárnő (azt nem részleteztem hogy miért). Azt a választ kaptam hogy nem tudja de megy és megnézi az órarendet. Még nagyon év eleje volt, nem volt kész az órarend s akkor azt a választ kaptam hogy menjek le a kabinetbe s keressem ott vagy érdeklődjek az iskolalelkésztől (egyházi suliba járok s a lelkészi iroda meg a pszichológia terem ugyanott van) mert ő biztos tudja hogy mikor van a suliba. A témát ezzel meg le is zártuk, megköszöntem az infókat s kész. Erre következő szünetben keres az iskolalelkész hogy mi a baj mért keresem a tanárnőt (s így aggódva néz rám). Én meg csak néztem hogy köszi szépen XD

Szerintem nem feltétlenül rossz ha a tanárok beszélnek a diákokról információ közlés/csere vagy segítés céljából (pl nálam is valószínű hogy a földrajz tanár meg volt győződve hogy valami problémám van és azt szeretném megbeszélni a suli pszichológussal csak mivel ő nem volt kéznél ezért "uszította" rám a suli lelkészt mert ő is tölt be ilyen feladatokat nálunk)

2-es vagyok

Azért általában nem ilyen negatív témák merülnek fel, hogy kinek mi a problémája, vagy ilyesmi. Tudom, én is ilyen példákat hoztam fel pont, csak a "pletyka" szóró valahogy ezekre asszociál az ember... Alapvetően teljesen átlagos dolgokról esik szó, pl.: "Nagy Blanka" elmondja irodalom órán, hogy ő 10 éve gitározik, a YouTube-ról tanulta, de már a mittomén-melyik-nemértekhozzá-nagyonnehéz számot is le tudja játszani, és akkor ez uztán elmondja a magyartanár a nagy gitárfanatik tesitanárnak, hogy "hú, Ági, tudtad, hogy a Nagy Blanka is gitározik?! És ... (stbstbstb) ... " :-)

Igen, tènyleg szoktak, ès tènyleg nem èrdemes annyira megbízni egyikben sem. Egyszer hallottam egy olyan sztorit egy meleg fiúról, akiről ketten tudták, hogy meleg, a biológiatanára, ès az osztályfőnöke, semmikèpp nem akarta otthon elmondani ezt, csak miután elköltözött, erre a biológiatanár behívatta a szülőt ès elmondta neki, visszaèlt a bizalmával, ebből hatalmas családi balhè lett, az anyja ki akarta venni az iskolából, nem akarta, hogy leèrettsègizzen, stb.

Èn is tanár leszek. Tudom.

Ettől függetlenül van köztük olyan, aki tisztessèges, pl gimibem az első osztályfőnököm mindent tudott rólam ès a családomról, pedig nem valami hètköznapi dolgokat mesèltem neki.

Falusi iskolában, ahol kb. mindenki mindent tud a másikról, és a tanári kar is kisebb, ott tényleg van pletykálás, viszont nem magáról a gyerekről, hanem inkább a szüleiről vagy a körülményeiről. Nagyobb iskolában, ahol nagyobb a távolságtartás és a személytelenség, még a tanárok sem nagyon ismerik egymást, ott kevésbé van pletykálás. Ha a gyerekről beszélnek (egyébként ritkán), olyankor ennek inkább valamilyen pedagógiai oka van és vagy a problémákról vagy pl. egy tehetségről van szó. Ne higgye azt senki, hogy más dolga sincs a tanároknak, csak a gyerek frizurájáról vagy akármijéről beszélni... Kit érdekel.

Személy szerint, ha nekem elmond valamit egy gyerek, akkor nem pletykálom tovább a többi tanárnak, ha viszont olyat tudok meg, ami az osztályfőnökre is tartozik (verik otthon vagy hasonló), akkor azt elmondom, és nem azért, mert kibeszélem a gyereket, hanem azért, mert ez a munkám része. A felnőtt dolga eldönteni, hogy mit oszt meg a gyerekről a másik felnőttel, és egyébként ilyenkor a gyerek érdekében teszi ezt.