A kiszemelt fiú legjobb lány barátja uszítja ellenem a srácot (nagy valószínűséggel féltékenysége miatt). Mit csináljak?

Nos, a történet úgy kezdődött, hogy a fiú legjobb lány barátja mondta, hogy nagyon bejövök a srácnak. Nemsokkal később a fiú hozott nekem egy csokor virágot a szülinapomra. A lány aznap kérdezte, hogy hogy esett, hogy ajándékot hozott nekem a fiú, mondtam, hogy természetesen nagyon jól, erre ő kérdezte, hogy szerelmes vagyok-e a fiúba, mondtam, hogy nem, hisz akkor még egyáltalán nem is ismertem a srácot, soha nem is beszéltünk és a szerelem nálam ott kezdődik, hogy ismerem rendesen az adott személyt, ez ugye a mi esetünkben nem állt fenn. Azt vettem észre ezek után, hogy a fiú távolságtartóbb volt velem, mintha kicsit el is hidegült volna tőlem, a lány pedig állandóan bámult, de nem jó indulattal, hanem pásztázva a viselkedésem, hogyha abban bármi kivetnivaló van, akkor egyből mehessen a sráchoz pletykálkodni. Egy idő után újból tapasztaltam, hogy a fiú bámul, mosolyog rám, keresi a társaságom, de már nem olyan mértékben, mint ezelőtt. Azért gondoljunk csak bele, hatalmas befolyásoltság alatt van, egyik oldalról tömik tele a fejét marhaságokkal, a másik oldalon meg ott vannak az érzései.

Egyszer a legjobb barátnőm ezzel a lánnyal meg fiúval egy társaságban beszélgetett (én nem voltam ott, nekem máshol volt órám, mint nekik) és kérdezte a fiútól, hogy mi újság velem, tetszek-e még neki, Ő csak mosolygott és annyit mondott, hogy igen és..., mert a lány a szavába vágott és mondta, hogy már rég letett rólam.

/ A lány a hátam mögött, az osztálybeli lányoknak azt mondta, hogy mivel én nem sz*pom le a srácot, ezért majd ő lefogja. Nem tudom, hogy ezt poénból mondta, vagy miből, de ez is kiverte a biztosítékot nálam. /

Valóban, tanácstalan vagyok, hogy mit csináljak, mert ez egy nagyon nagyon rossz helyzet, a befolyásom nélkül történnek a dolgok a életemben, ami ráadásul nagy kihatással is van a hangulatomra (emiatt rengeteget idegeskedek, szomorú és letört vagyok) .

Ui. Amióta tudom, hogy tetszem a fiúnak, azóta én is táplálok érzelmeket iránta, de lassan úgy néz ki, hogy már hiába, egyesek miatt...