Utálom az osztálytársaim. Ugye 66 nap gyorsan eltellik?

Tök érdekes, nálunk a gimiben szinte ugyanez volt!!!

Az ofő kiakadt!! Nem is volt csak egy osztálytalálkozó pár év alatt... sajnálom mert volt pár jobb ember, akik tanulni jártak tényleg oda, kis csendesek voltak..velük máig tartjuk a kapcsolatot a többiek meg ehhhh..nem hiányoznak.

Én már másodiktól azt vártam reggelente a buszon hogy mikor lesz már vége??? Másik suliba is át akartam menni sajnálom hogy nem tettem!! Tudod, vannak olyan dolgok amiből tényleg jó kilépni én nagyon elcsesztem ott és akkor..nem is sikerült jól az érettségim..!:((

A másik osztályt meg arra tanították hogy ők az etalon, a különlegesek- nem is érintkeztek csak maguk között..:(

Tényleg különlegesek voltak, nagyon hülye alternatív csajok jártak oda stb..

:D

Kitartás. Nem irigyellek benneteket mai fejjel már lehet nem bírnám én sem sokszor a kollégáim is sírba visznek egy-egy rosszabb napon..

Nagyon sok helyen ez van sajnos. Én iskolámban is ez volt, klikkesedések mentek, egyik klikk támadta szinte a másikat, aztán végül olyan is volt hogy mindenki támadott mindenkit. Emlékszem arra az osztálytársamra aki a 4 év alatt nyugodt, csendes volt, nagyon zárkózó típus nulla baráti körrel, érdekes módon őt senki nem szekálta, senki nem beszélte ki, mintha ott sem lett volna. Bár én sem szerettem az osztályomat, igaz jóban voltunk páran, de nem volt az annyira erős, meg tartós barátság. De azt mai napig becsülöm a volt osztályomban hogy érdekes módon ha baj volt, vagy összefogás kellett valami miatt akkor azok is összetudtak fogni normálisan, nem egymás kárára akik a legjobban utálták egymást. Igaz utána sem javult a viszonyuk, de összebírtak fogni. Engem sem bírt az osztályom 80%-a de amikor baj volt akkor ugyanúgy mellém álltak azok is akik utáltak. Ebből a szempontból érdekes volt a helyzet, de ez számomra semmin nem változtatott, csak feltűnt hogy ilyen is volt.

Én is amikor így voltam vele mint te, nagyon gyorsan elrepült az az idő, aztán úgy elkerültem őket amikor véget ért a suli, jó nagy ívben hogy utána a mai napig nem is láttuk egymást.

Akikkel úgy ahogy jóban voltam, tehát nem volt köztünk harag, meg semmi, velük ha összefutottam az utcán vagy egymásra írtunk, váltottunk pár szót, de ennyi volt maximum.