Miért viselkedik így?

Van egy osztálytársam, aki egész nap csak csendben ül a helyén. Nem beszélget senkivel, és nem is akar. Ha valaki nyit felé, nem mond neki semmit sem, csak meredten néz rá. Ha kérdezik akkor is csak néz, és amikor már 60-szor elismétlik neki ugyanazt a kérdést, talán kibök egy szót.

Az egyik legjobb tanuló. Van amiben kiemelkedő, de van amiben nem. Sikerült kiderítenem tőle, hogy amiben nem jó azt hülyeségnek tartja, és azokat is, akik fontosnak tartják azt. Sok minden, ami másnak fontos hülyeségnek tartja. Megadatott neki a jó családi kör, és akinek például rossz körülmények közt kell élnie, azt elítéli és igyekszik távolról elkerülni.

Semmit sem tesz az osztályunkért, ha kéne, hosszas könyörgések után sem. Pedig ha a tanárok megkérik valamire, nem tud nemet mondani, bármennyire nem akarja azt megtenni.

Miért viselkedik így? Sokan nyitnak felé, és kezdenek el beszélgetni vele, de ő soha nem viszonozza ezt. Csak ül meredten és csendben néz előre. Kivételes esetekben ha megszólal, akkor is nagyon halkan. Ha segítséget kérnek tőle a tanulással kapcsolatban, mindig azt mondja ő se tudja, de ehhez képest a dolgozatokban hirtelen eszébe jutnak az ilyen dolgok.

Csak és kizárólag akkor szól a másikhoz, ha kell neki valami. Például hiányzott, és kellenek neki az órai jegyzetek, de ezt is úgy állítja elő, mintha az a személy nagyon ráérne és lényegében ő tesz szívességet neki. Mindig azt mondja, hogy igazából nincs szüksége rá, csak meg szeretne nézni valamit..

Miért viselkedik így? Próbálom megérteni, de én még ilyen emberrel nem találkoztam.