Szerintetek akik gimnáziumban menők voltak, azok a való életben is azok lesznek?

Bárkiből lehet bármi. Én a legnagyobb lúzer voltam, mindenki utált, most annyi pénzt keresek, mint az összes volt osztálytársam együttvéve.

Nincs összefüggés a bulik mennyisége és az életben való sikeresség között.

Nem feltétlen függ össze hogy ki milyen volt a gimiben, az emberek változnak.

Szerintem nem így van. Meg volt valami ilyen szöveg is, hogy akik iskolában strébernek hívtak, azok munkahelyen főnöknek fognak szólítani. De amúgy lehetséges, mert mondjuk pl gondolom jó a beszélőkéjük, figyelemfelkeltő, és "el tudják adni" magukat. Olyan jókiállású, jókisugárzású magabiztos emberek ők szerintem, de mondjuk szerintem ilyen típusú emberek vezető pozíciókra nem is annyira motiváltak, de amúgy mivel sokmindenkivel jóban vannak , mindenkivel haverkodnak, kapcsolatok révén tudnak előnyhöz jutni talán munkahelyben , hogy "ezt ismerem, ez tök jó fej". Szóval nem feltétlenül van ez így amúgy, meg talán nem is annyira elkötelezettek mindig akik menők, ők kicsit talán lázadhatnak pl a tanulás ellen is. De jó humorú pl, jó kiállású emberek, akik rengeteg pozitív energiát árasztanak magukból, és csak jó velük egy helyen tartózkodni egy légtérben lelkesítenek feldobják az ember szürke napját; meg a határozottság pl szerintem munkahelyeknél nyerő szokott lenni.

Ez kicsit azért átértékelődik felnőtt korukra. Ezek a "menők" találkozhatnak más, náluk sokkal rosszabb emberekkel, akik felnyitják a szemüket, hogy tényleg nem jó rossznak lenni. De ne keverjük ide a bulizós emberkéket, mert nagyon sokan szoktak bulizni, és a többségük nem feltétlenül annyira rossz, mint ahogy hiszed. Az igazán gonosz emberek pl. nem szoktak bulizni. Legtöbbször alvilági alakok, akiket bulizás helyett a hasonló magatartású ismerőseik társaságában szórakoznak. Vannak emberek, kiknek annyira eltorzult a személyisége, hogy már nem is tud normálisan kommunikálni, és minden szavával szándékosan csak bántani akarja a másikat. Az ilyen emberek olyan helyen nőttek fel, ahol mind a szüleik részéről, mind a barátai részéről mindennapos volt bántani a másikat, és teljesen sikerült elhitetni vele, hogy ez a viselkedés a normális. Lassan elfelejti, hogy őneki mennyire rossz volt, amikor bántották, és szép lassan kialakul az új éne. Legtöbbször nem is veszik észre, csak az tűnik fel másnak, hogy régebben mennyivel normálisabb volt. Ezek az emberek csak akkor jönnek rá, hogy mennyire rossz az, amit eddig csináltak, amikor valami olyan sérelem éri őket, ami felháborítja, vagy észhez téríti őket. Ekkor rádöbbennek, hogy másokat bántani, (főleg tönkretenni az egyetlen szerencsétlen életét) nem is olyan jó móka. De attól, hogy valaki bulizik, még nem biztos, hogy ilyen. Az, hogy valaki "menő", az a közösségtől is függ. Egész más emberek menők egy gimnáziumban, mint egy szakiskolában. Szaksuliban van esélyed újoncként olyan (akár többször bukott) diákokkal találkozni, akik már már ültek is börtönben. Hidd el, egész más a felállás, ott nincs is igazán olyan fogalom, hogy "menő". Ott a legagresszívabb embernek van a legtöbb szava, tanulásba alig fektetnek energiát, és bizony sokan vadászkéssel szelik az uzsonnát (és most azokról beszélek, akik még normálisabbak). Nem mindenhol, de vannak nagyon eldurvult helyek, ahol egy "menő" nem sokáig bírná ki. És ezt most nem jó pontként említem, hanem pont hogy azért, mert sajnos vannak nagyon beteg emberek, akik már szinte képtelenek jól viselkedni. Én sem értek velük egyet, de az ilyen állapotokat ilyen gazdasági, társadalmi, és oktatási helyzetek mellett nagyon nagyon nagyon nehéz lesz megszüntetni. Fejben kéne változniuk, de a környezetük visszahúzza ezeket az embereket, és nem is látnak nagyon más kiutat, csak hogy olyanná válnak mint a környezetük.

5.válaszoló vagyok, szerintem a "menők" az órai poéngyárosok, akik vicces beszólásokat fűznek hozzá az aktuális témához. Aki agresszív, azt én inkább arra gondolnék, hogy azokat a társakat nem menőnek tartják, hanem max kinézik maguk közül, vagy nem foglalkoznak vele, hozzá se szólnak.