Szerintetek hogy legyen? Lenne egy vizsgám kedden (eddig mind meglett), de elhunyt a gimis ofőnk (elég fiatalon), és neki köszönhetem, hogy itt vagyok ezen a szakon, és akkor lesz a temetése vidéken.

A szüleim azt akarják, hogy vizsgázni menjek, mert "csak a gimis ofőm" volt, nem szükséges elmenni.De nagyon szerettem, amikor felhívott az igazgatóhelyettes, hogy elhunyt akkor alig bírtam abbahagyni a sírást, kb.1,5 órán keresztül feküdtem az ágyamon, és sírtam, mire átjött a koliban a lány a szomszéd szobából, hogy mi baj van. És én, aki sohasem csináltam ilyet, kipanaszkodtam magam egy jóformán vadidegennek. És ez azonnali bukást jelent, ugye?