Hogyan lehet beszélni normálisan egy ilyen lakótárssal?

Nem kertelek, elmondom úgy, ahogy van. Megjegyzem előre, mind a ketten fiúk vagyunk.

Idén kezdtemaz egyetemet és albérletbe mentem egy sráccal, őt már amúgy ismertem előtte is, bár nem sokat szoktunk beszélni, de úgy ugyanarra az egyetemre vettek fel minket, kollégiumba nem akartunk menni, így az albérlet mellett döntöttünk. Sajnos nem nagyon volt más megoldás, mert az ország másik végére mentünk, szóval nem volt megoldható, hogy nap, mint nap hazamenjümk.

A múlthéten szakítottak a barátnőjével és végighallgattam, megpróbáltam neki segíteni túllépni rajta, amennyire csak tudtam. Azóta teljesen ki van fordulva magából. Speciel amikor hazamentem hétvégére és jöttem vissza az albérletbe, egy csajjal kufircolt. Igaz, nem tudta, hogy pontosan mikor fogok jönni, de elmondása szerint egész hétvégén ott volt, de nem volf neki elég az a 2 nap... Ez még mindig nem minden, egyszer konkrétan a szemem láttára elégítette ki magát kézzel. Nem akartam semelyikünknek kellemetlen helyzetet, úgyhogy nem tettem szóvá ezek után.

Meg egyfolytában beszél hozzám, amikor láthatja, hogy tanulok. Tanul zongorázni is egy ideje és erről is előszeretettel zeng ódákat, mégha hallottam is előtte párszor a dolgokat.

A srác egyébként Romániából jött Magyarországra, még amikor kisebb volt és amikor szapulni kell valamit, akkor folyton azt hozza fel, hogy bezzeg Romániában.. Egyébként a srác ma félig román, így a nyelvet is beszéli és azt az egyet talán becsülöm benne, hogy románul szokott káromkodni, ő is tudja, hogy nem szeretem, de legalább úgy csinálja, hogy nem értem. Másrészről iszonyú nagy rumlit hagy maga után. Szerte-széjjel dobálja a ruháit, ha megkérem, hogy csináljon vele valamit, nem érdekli.

Nagyjából ilyeneket kell elképzelni róla. Nagyon zavaró és az nem segít, hogy normálisan beszéljek vele erről, megpróbáltam nem is egyszer.