Mi a véleményetek arról, ha egy tanár állandóan azt mondja "ez miatt", "ez végett" és hasonlók?

Áh, nem, ez így tényleg nem jó, bocs.

Most akkor beszéljünk az "irodalmi magyarról": tekintsük úgy, hogy jelenleg (még) él az ikes ragozás E/1 kijelentő módban, és ezek között a játékszabályok között tegyük rendbe a fentieket.

(Ezért most bátrabban fogom használni a "helyes" és "helytelen" kategóriákat, ami amúgy nem szokásom. :-)

Tehát amiket írtál, azt én így javítanám, ha én lennék a tanítónéni:

> Vizet iszok: helyes.

> Vizet iszom: helytelen.

Tévedés, helyesen: Vizet iszom.

(alanyi ragozás, amely ikes ige esetében megegyzik a tárgyassal)

> Iszom a vizet: helyes.

Igen, ez tárgyas ragozás, ezért itt mindegy, hogy ikes vagy iktelen.

> Iszok a vizet: helytelen.

Ez a mondat tárgyas ragozást kíván – ahogy az imént írtam –, tehát egyértelmű eset, anyanyelvi beszélő nem téveszti el.

> Ha meg tárgymentes, akkor iszok.

Tévedés, ugyanaz igaz rá, mint a "Vizet iszom"-ra:

az alanyi ragozás ikes ige esetében megegyzik a tárgyassal,

tehát helyesen: Iszom. (= Iszom valamit.)

> "Kivétel a régies írásmód illetve a költői szabadság."

Nem, ez nem régies, meg költői, hanem egy óriási nagy tömeg ember ma így beszél, mert ezt szítta magába az anyatejjel, ezt tanulta otthon, ezt tanulta az iskolában, ezt olvasta a könyvekben, és a haláláig így is fog beszélni, nemcsak irodalomban, hanem a postással és a zöldségessel is, meg a családjával, az unokájával is, meg a barátaival és a barátnőivel is.

Nem tudom, hogy ez a holtomiglan dolog rám is vonatkozik-e – nekem talán még van sok időm alkalmazkodni az új időkhöz –, de egyelőre én is így beszélek. Én pedig annyira öreg nem vagyok, hogy amit én mondok, az már "régies írásmód" legyen... :-) (De még lehetek – mondjuk egy-két újabb szabályzatkiadás múlva. :-)

> A "ha meg tárgymentes, akkor iszok" sor nem is kellett volna, ott van feljebb.

Igen, és mindkétszer helytelenül írtad (ld. fent).

> És láthatóan csupán a névelős tárgyas verzióra gondoltam.

Ezt nem tudom értelmezni, ilyen állat nincsen. :-)

Vagy tárgyas az a ragozás, vagy alanyi, punktum.

> "ami a te nyelvváltozatod felől nézve "régies írásmód, illetve

> költői szabadság", az máshol (más közegben / más korúaknál /

> az ország más részén) az egyetlen elfogadható megoldás (jelenleg is)"

> Ezt elfogadom, ugyebár van, ahol a bizserefa tökéletes név a

> villanyoszlopra és egyes területeken ma is drót van RAJT (nem rajta). :)

Nem, az "irodalmi magyar" (ha már így nevezted) vagy a "művelt köznyelv" (ahogy mások nevezik) az nem egy nyelvjárás, az nem egy kis helyi jelenség, hanem rengetegen beszélnek így, szerte az országban, és még többen írnak. :-)

> Ha meg az ige nem -ik-es, akkor végképp jön, amit írtam,

> egyedül járok

> egyedül járom az utam

Igen, ha nem ikes, akkor más a pálya – éppen ez különbözteti meg az ikes igeragozást a normálistól.

(Nem azért van neki külön neve, mert ik-re végződik, hanem a speciális ikes paradigma miatt.)

> Próbáld meg fordítva.

Mármint, mit is?...

> Persze nem kizárt, hogy van olyan régió, ahol máshogy használják.

> De az nem mai irodalmi magyarság.

Az ikes ragozás nem (elsősorban) régió kérdése – persze nyilván vannak kisebb eltérések –, igenis rengetegen használják, nemcsak irodalmárkodáskor. :-)

(Úgy szeretném, ha egy nyelvész is hozzászólna, és megmondaná a tutit. :-)

Amúgy lehet, hogy nem jól értem az "irodalmi magyar(ság)" kifejezést – esetleg megpróbálhatjuk valahogy definiálni.

Mindenesetre az ikes ragozásra ne támaszkodjunk, mert szemmel láthatóan teljesen eltérő tapasztalataink vannak arról, hogy az él-e... :-)

Szóval az irodalmi magyar az micsoda?... Az valami olyan volna, amit egyáltalán nem beszélnek az emberek egymás között, csak könyvbe/versbe írják bele?...

"Szóval az irodalmi magyar az micsoda?"

A jófene tudja, németben "hochdeutsch" néven fut.

Amúgy teljes egészében elfogadom a korrektúrádat.