Nem kiábrándító, ha egy tanár megoldókulcsból javít szinte minden dolgozatot?

Te egyáltalán nem gondoltad át ezt a dolgot, kérdező.

Képzeld el, hogy 15 szó van egy szódolgozatban, 20 ember írta meg, azaz 300 szót kell átnézni. Ha minden szónál csak 5 másodpercet gondolkozik a tanár pluszban a megoldókulcs használatához képest (ami simán összejön, hiszen eleve oda kell ugye nézni a másik oszlopra, elolvasni a szót az eredeti nyelven, aztán még ki is gondolni a választ), akkor 25 perccel javít tovább minden szódolgozatot.

Tanít 4 osztályt, mindegyik ír 15 szódolgozatot egy évben. Ez azt jelenti, hogy 25 órával többet dolgozik a tanár évente csak a szódolgozatok javításán. És akkor arról nem is beszéltünk, mennyivel fárasztóbb így javítani.

És ezek csak a szódolgozatok, van egy rakás másik dolgozat is - könnyen összejön, hogy tucat napnyi munkaórával kellene több időt dolgozatjavítással töltenie a tanárnak egy-egy év alatt, ha nem használna megoldókulcsot.

Ha tanár lennék, én a fentiek miatt még az elsős kisgyerekek összeadásos feladatait is kizárólag megoldókulcs alapján ellenőrizném.

Nekem a matek fizika és töri tanáromnak volt ilyen mániája. A töri tanárom csak a nagy dolgozatokat javította megoldókulcs alapján de azt ő meg is mondta hogy ő állította azt össze, az alapján írta meg nekünk előre a teszt feladatokat a dogához. Amikor esszéből kellett írnunk dogát arra nekünk előre megadott 5 témát amiből készülnünk kellett, erre volt 1 hetünk és ugye a megadott témákat mi előre megbeszéltük, és a megbeszéltek alapján javította azokat. Persze elfogadta azt ha saját szavunkkal írtuk le a dolgokat csak kérte hogy a dátumok, eseményekhez köthető helyszínek és az adott személyek miket csináltak itt igazság szerint a lényeg volt az amit értékelt.

A matek, fizika tanárunk évekkel ezelőtt előre legyártott dogákat 5+1 feladat volt amit meg kellett csinálnunk azokba volt 1 vagy 2 elméleti rész ahol egy adott definíciót kellett leírni meg a hozzá tartozó képletet és ezeket megoldó kulcsa alapján értékelte. Ebből nálunk volt is balhé mert ugye 2 féle doga volt volt az A meg a B csoport és ugye a kettő ugyan az volt csak más számokkal meg más kérdéssel, és ő a javítókulcsnál megcserélte a kettőt és ez úgy derült ki hogy valakinek jó lett valakinek meg 0 pontos pedig simán lehetett volna akár 4 es is a dogája. Akkor ő volt megsértődve miért háborgunk, majd ezt jelentettük az igazgatónak aki fél évig osztályfőnökünk volt mert a mi ofőnk akkor baleset miatt sokáig volt kórházban. Akkor mi ezt jelentettük neki, és akkor mindenkinek a dogáját megsemmisítette és törölte mindenki jegyét, majd az igazgató utasította arra hogy írasson javítót amit ők ketten állítanak össze, mivel az igazgatónk is matek szakos volt meg informatika szakos csak ő nem tanított minket mert az egész iskolába csak 1 osztályt tudott vállalni.

Nem tartom kiábrándítónak.

Viszont nem mindegy, hogy saját maga által összeállított megoldókulcsokból dolgozik, vagy adott megoldókulcsot használ, az utóbbinál ugyanis fontos, hogy át is nézze, mielőtt használja, hogy az rendben van-e, ha kell, akkor ahol szükséges, javítsa, még a tankönyvi megoldókulcsokban is van hiba.

Egyébként akármelyik változatot használja is, az is fontos, hogy a jó megoldókulcs szerint javítsa a dolgozatokat.

Ha minden oké, akkor igazából magának is időt spórol, meg a saját emberi tévedési lehetőségeit is ki tudja szűrni, ha teszem azt kimerült éppen.

Van pedagógus a családban, szóval van egy kis rálátásom arra, mi mindent csinál egy lelkiismeretes pedagógus az óráin illetve az iskolában töltendő idején felül.

Én nem tartom kiábrándítónak, ugyanazon okokból, mint amit az előzőek írtak.

Az angolkönyves dologhoz viszont azt hozzáfűzném, hogy a mi nyelvkönyvünknek is van például tanároknak való kiadás. Ha szeretnéd megrendelheted, de nem érsz vele sokat, ha mindehol látod a megoldásokat.

A 3-as (Sün) kb. leírta, amit gondolok.

Nem, nem kiábrándító. Nem azért csinálja így, mert nem tudja.

Tanár vagyok amúgy.

Nem kiábrándító. Sőt, egyetemen eleve úgy tanítják, hogy csak megoldókulccsal szabad a dolgozatokat javítani (amikor a tanár elkészíti a dolgozatot, eleve kell, hogy írjon hozzá megoldókulcsot is). Ennek nemcsak praktikus okai vannak, hanem az objektív értékelésnek is egyik feltétele.

Ez nálam a gyakorlatban úgy működik, hogy megoldom magamnak a saját dolgozatomat, és az alapján javítom ki a gyerekek dolgozatait. Így sokkal könnyebb és gyorsabb javítani. Megoldókulcs nélkül sokszorosát kéne ráfordítanom időnek és energiának is, és előállna hamar az a probléma, hogy ha egyiknél a félmegoldást elfogadtam, akkor a másiknál is elfogadjam-e stb. (pl. a javítás elején szigorúbban pontozok, a végén meg már lazább vagyok a sok hülyeség után, és könnyebben adok fél pontokat stb.). Javítókulccsal viszont elején és a végén is ugyanúgy javítok, tehát objektívebb az értékelés.

Szóval egyáltalán nem azért javít a tanár így, mert béna, hanem ez eleve elvárt és praktikus dolog is. Persze velem is előfordult már, hogy a saját dolgozatomban elírtam valamit, és aztán jó párt dogát rosszul javítottam ki az alapján, mire észrevettem, hogy rossz. Ugyanis ilyenkor mechanikussá válik a javítás, nem mélyedek bele a feladatokba. Ez ugyanis rendkívül időigényes és fárasztó lenne kulcs nélkül... Na mindegy, aki nem tanár, annak úgyis hiába magyarázom.

Egyébként bizonyos fajta dolgozatoknál nem lehet megoldókulcsot használni, pl. irodalom esszéknél. Ilyen esetekben több nap, mire egy osztály munkáin végigmegyek, hogy tisztességesen ki legyen javítva.