Miért kell az ilyen diákokkal ennyire kivételezni?

Ahogy az első mondja.

Az ilyenek a tanároknak is csak nyűgöt, terhet jelentenek, ha megbuktatnák őket, akkor sosem szabadulnak meg tőlük. Van tanár ismerősöm, ő is mesélte, hogy valakinek azért adták meg a kettest, mert nem akartak tovább bajlódni vele. Ismerősöm mondta, hogy az illetőnek még a szakmunkás sem lett volna egyszerű. Ráadásul amilyen buta volt, 2-es matekkal akart volna emelt szintű matek érettségire menni, amiről a tanárok beszélték le.

Lehet, hogy kegyetlenül hangzik, de sajnos vannak olyan reménytelen diákok (akár viselkedésileg, akár tudásilag), akiktől alig várják a tanárok, hogy megszabaduljanak, de nem rosszindulatból. Tanár ismerősömnek is rengeteg dolga van, egyszerűen egész nap annak a gyereknek kellett volna segíteni, hogy felfogjon valamit.

Az ilyeneknek a kisegítő iskola lenne a legjobb, vagy az, ha magántanulók lennének. Akkor csak velük foglalkozna a tanár, és nem kellene nekik sem 20 gyerekre figyelni egyszerre.

2. vagyok

Akit én írtam, az se kisegítős, hanem baromi lusta és buta. A kisegítősöket persze, hogy nem veszem ide, az megint más eset.

De van olyan, akinek akármilyen bugyután magyarázod el, akkor sem érti. Nem kisegítős, nem fogyatékos, csak szimplán buta, és nem is erőlteti meg magát, hogy megértse.

Lusta osztálytársam gimnáziumban nekem is volt. A csajjal az angol tanárnő 5-ször irattatta meg UGYANAZT a szódolgozatot! És mindegyiket üresen hagyta, annyira nem érdekelte az egész. Meg is bukott.

"Miért kell az ilyen diákokkal ennyire kivételezni?"

Nem tudhatod ki miért csinál s mit. Nem tudhatod ki mit lát más emberből.

Ilyenek túl komplikáltak normális válaszhoz.

Ha tudni szeretnéd, kérdezd meg tanárt.

Nálunk középsuliban a matektanár mindenkire rászólt, ha nem írt, mással foglalkozott...én az első padban ALUDTAM! lehajtva a fejem és alszok szó szerint...

Volt olyan, hogy sétált előttem a tanár felébredek ránézek:

Tanár: Csak nem felébresztettem?

Én: De tanárnő, kiabálhatna halkabban.

és nevezett...

Csak annyi volt a különbség én és az osztálytársaim között, hogy én a tök ismeretlen új anyagot néztem kb 30 másodpercig és megértettem, míg a többieknek nyögve nyelősen ment...

Középiskolában 2 matektanárunk volt, ugye szintfelmérő teszttel kezdik, hogy ki mit tud...mind2 tanár úgy jött be, hogy "ki az az {NEVEM}?"

Megmutattam, hogy nekem mennyire megy a matek, tehát a kb tökéletes dolgokat, mindent beleadtam, hogy lássák megy nekem...onnantól nem zavarta a matek tanárt, ha nem az órával foglalkozom...persze ha beszélgettem akkor rám is rám szólt, de ha nem zavartam a többieket azt csináltam amit akartam, míg másnak nem volt ilyen "protekciója"...

Van ellenpélda szintén a sulimból, egyik srác szakmánál kapott +1 órát, de ő fogyatékos volt, szóval mentálisan beteg! Ő is eltudja végezni mindazt amit mi, csak lassabban, én is megadtam volna az időt neki, hogy bizonyítsa, hogy mire képes! Igaz neki a 3-as több időbe telik, mint másnak, de ne ezért gáncsoljuk el egy életre, mert nem kap elég időt! Éles helyzetben simán remekelhet, csak mondjuk 2x annyi idő alatt végzi el a feladatot, mint más...de sok helyen vannak ráérős feladatok!

Lógásos történetről annyit, hogy egy volt osztálytársam alig járt be érettségi előtt és jobb érettségije lett mint jó pár más osztálytársamnak akik végig bejártak...

Én OKJ szakmánál lógtam nagyon sokat. Csak ott is azért, mert kisujjamban volt amit kértek, kivéve a hálózatelméleti része, de arra bejártam az elején, otthon megtanultam netről amit kellett (CISCO-s anyagokat kellett neten megtanulni, elég volt ha vizsgára mentem be). Ott szintén az volt, hogy sokan bejártak, főleg játszottak, meg neteztek...nekem addigra már volt 2 szakmám, az egyik lefedte a nagy részét az ott tanultaknak + én otthon rengeteg időt fordítottam a saját fejlesztésemre...rendes volt a tanároktól, hogy nem buktattak meg, vagy rúgattak ki :) mondjuk 90%-os lett a szakmám, félévi jegyeket mindig összekapartam valahogy...

Szóval én nem olyan fajta voltam, hogy lesz4rtam a sulit és megbuktam.

Én a jó teljesítményemmel "érdemeltem ki", hogy kivételezzenek velem, de lehet nem is érdekelte a tanárt a hiányzás. A matek tanár meg sokat nem tudott volna kezdeni velem, ha ott unom az agyam, inkább aludtam, mondjuk azért a suliban aludtam, mert reggelig programoztam otthon, autodidakta módon tanultam otthon rengeteget és a suliban aludtam sokszor...

Sok esetben meg az a probléma, hogy van pár jó diák az osztályban akik unatkoznak órán, mert jóval hamarabb végeznek a feladattal, mint a többiek...ha úgy nézzük az, hogy a tanár hagyott aludni, egy fajta probléma kezelés volt, mert amikor aktívan dolgoztam akkor én kb fél perc alatt végeztem a feladattal, addig a padtársam 5 percig agyalt rajta és nem ment neki...segíteni meg nem nagyon tudtam, mert beszélni nem szabadott...sokszor volt olyan, hogy dolgozatnál (főleg amikor szarul állt jegyileg) én írtam meg a dolgozatot...meg dogát cseréltünk és az övét 3-asra megírtam, a sajátomat meg amilyenre épp sikerült, nem nagyon foglalkoztam vele, mert én a következő dolgozatnál tudtam javítani, de neki sokszor jegy múlott rajta!

A srác aki sokat lógott ő szerencsés volt, hogy rendes volt az osztályfőnök.

A mentálisan beteg srác meg szerintem megérdemelte az esélyt! A saját képességeihez mérten ugyanannyi lehetőséget kapott, mint mi!

23F