Rájöttem, hogy nagyon messzire mentem egy értelmetlen téma kutatásában. Valaki járt ugyanígy? (lent)
Akik voltak már kiközösítve az iskolában, talán megértik, milyen könnyű a magamfajta gyenge láncszem fejében elültetni egy értelmetlen témát. Ami aztán évekig duzzad és beidegződéssé válik. Emiatt sokáig művelődtem olyan dolgokban, amikre igazából nincs szükségem.
Csak annyi történt hogy mindig egyféle módon piszkált a többi gyerek, mégpedig azzal, hogy rendszeresen vádoltak rossz szándékkal. "csak azért sírsz, hogy te legyél a középpontban" és az ilyenek. Kislányként eltökéltem, bár nem tudatosan, hogy értékes akarok lenni az osztálytársaim szemében, ezért felvettem a kesztyűt a láthatatlan ellenséggel, a "rossz szándékkal", ami igazából nem volt bennem, vagy legalábbis nem olyan mértékben, mint azt elhitették velem. Innentől különösen odafigyeltem, ha valahonnan egy ehhez kapcsolódó dolgot hallottam és ez beidegződött. Annyira, hogy sok munkámba került visszakövetni, hogy igazából csupán ez a gyerekkori élmény mindennek az oka, ami manapság a fejemben jár. Olyan állítások fogalmazódnak bennem, amik rossz szándékot feltételeznek. Minthogy "a szerelem csak a szex miatt van", "a barátság csak azért van hogy valaki mindig kéznél legyen", "a gyereket csak a fajfenntartási ösztön miatt szeretjük" stb. Mindig is éreztem, hogy bár ezek a gondolatok bennem születnek, mégsem az enyémek teljesen. Mára már rengeteg mindent tudok az ösztönből jövő emberi érzésekről (mert mindig "harcoltam" és kutattam) és undorral tekintek rájuk, mert valami még most is azt súgja "önző érdek, rossz szándék!" Néha bele futok egy emberi érzéseket elemző cikkbe és azonnal elolvasom, keresve az önző érdekeket mindben mögött. Járt valaki hasonlóan itt? Érzetétek már, hogy "rossz falnál áll a létra?"
válasza: válasza:
válasza: válasza:Egy időben én is hasonlóan gondolkoztam, bár nem feltételeztem mögötte tudatosan rossz szándékot soha. Viszont én sokáig nagyon naivan álltam mindenhez, ezért ez az időszak nekem inkább jól jött és hasznos volt.
Akarsz még erről beszélni? Érdekelsz :)
válasza:Szia.én is hasolnó kép voltam minte...(ki közösitésre gondolok)..
De én picit más fele indultam el..irok privit szivesen beszélgetnék veled ezel kapcsolatban közeljövöben .remélem nyitot vagy rá:)F/27
válasza:Az ösztön elég erős tud lenni és sokan túl gyengék akaratilag, hogy többek legyenek. De képesek vagyunk többek lenni, mint egy ösztönlény. Ha az ösztönök hajtanának akkor most nem írnék ide, elvégre is nem akarok tőled semmit.
Egyébként én feszegettem a határaim: éhezés, nem alvás, stb., ami 'normális' embernek betegesnek tűnik. Viszont elég sok dologra jöttem rá, hogy mire vagyok képes és az ösztön mennyire erős tud lenni és mit hoz ki belőlem.
Még ha nem is uralom teljesen az ösztöneim képes vagyok átadni a helyem másoknak, segíteni embereken, anélkül, hogy azt akarnám, hogy kielégítse valamelyik vágyam.
Persze vannak akik egyáltalán nem tudnak uralkodni rajtuk, de észre lehet venni könnyen, hogy ki az aki ilyen.
válasza:ez olyan mintha a fehér cápát vádolnád rossz szándékkal amiért szétmarcangolja és megeszi a fókát.
ezért szerintem rossz helyen keresgélsz ha csak evolúciós céllal kutakodsz.
szerintem ha megértést keresel sok emberi helyzetre,akkor mélyedj el az emberi játszma elemzésekben,és a verbális önvédelemben.
válasza:Én inkább úgy vagyok ezzel, ha valakivel összeveszek akkor magamban keresem a hibát, és bántom magamat. Illetve sokszor támadásnak veszem a dolgokat, és rossz személynek tartom magam. S ez mind azért szerintem mert kiközösítettek, s mindig volt egy ok a piszkálásomra. Nagyképűnek tartottak, pedig nem voltam az. Viszont lassan tényleg annak éreztem magam, meg egy utolsó darab szemétnek. S nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan javíthatnám ki, és szabályokat alkottam magamnak. Amiket nem tudtam egyszerre betartani, így néha sok is lett.
Szóval velem is volt ilyen. :/ Mai napig megvannak ezek csak enyhébben mert jó suliba kerültem, ahol kedvesek hozzám. De még így is előbb veszek támadásnak dolgokat, mint sem például szimpla segítségnek. Meg amiket mondtam még. Szemétnek már nem érzem magam, és általában vidám vagyok. De ha valamiért nagyon elszomorodok, akkor ezek visszatérnek. :/
Ha akarsz beszélni, akkor nyugodtan írj!! ^^
14/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!