Hogy bírjam ki a sulit? Szerintetek ez a két és fél és hamar elfog felni?

Persze,ne aggódj,hamar elfog telni!:)

Nekem is ilyen az iskolám..nem tudok mit csinálni.De már végzős vagyok.

Nem lesz az olyan lassú, nyugi!

:)

Hogy bírtam ki?

Úgy,hogy rájöttem:ők sem különbek tőlem!Nem érdekel az engem,hogy mi rólam a véleményük.Engem csak az érdekel,hogy akiket szeretek és akik talán igazán szeretnek,azoknak mi a véleménye rólam!Nem az érdekel,hogy megfeleljek nekik,hanem az,hogy rendben legyen a szeretteimmel minden..rendben legyen köztünk a kapcsolat.

Nekem nem az a fontos,hogy sok álbarátom legyen!Az a fontos,hogy legalább egy igaz legyen:és lám,van!

ő sincs minden nap velem,sőt elég ritkán,mert általánosból ő más szakközépbe ment tovább,mint én.Ő többet is tanul,meg magasabb szinten is,mint én,és ezért nem ér rá annyit,meg hát már én sem,mert készülök arra a r... érettségire.Na,de mindegy is.

Szóval úgy most alapból is lefoglalnak a dolgok.Az első 2 évben marha szerelmes voltam,ezért sem vettem észre,hogy "hoppá,alig vannak körülöttem".. nem hatott meg.De mire 11.-es lettem,addigra újra szingli lettem,mert szakított velem az illető,és húúú...nagyon nehéz volt nélküle.De így egy kicsit bezárkóztam,magamba néztem és elgondolkoztam:minek depizek én ennyit?

Nem ugyanaz lesz a vége mindannyiunk számára?Hát dehogynem!!!Akkor meg mit depizzek,míg élek!?

Ha minden sikerül,amit elterveztem,és megvalósítom a céljaim,akkor már semmi sem állhatja útját a boldogságomnak.De azért biztos lesznek dolgok majd,amiket fel kell dolgoznom.

De most már tudom:nem csak én nem vagyok hibátlan,hanem valójában senki sem az!Senki sem lehet tökéletes.Ezt a dolgot a saját bőrömön elég durva szinten tapasztaltam meg!De nem is bánom,már értem,hogy mire kellett ez az egész...:így jobban érzem magam a bőrömben.