Kezdőoldal » Emberek » Tanárok, iskolatársak » Vannak itt olyan 30 körüli...

Vannak itt olyan 30 körüli emberek,akik még a múlt fájdalmait cipelik? Hogy vagytok ma?

Figyelt kérdés

Szülői bántások, sulis csúfolások, toxikus munkahelyi légkör.


Bevallom őszintén, én igen, még mindig küzdök, de már sokkal jobb. Az alagút vége még messze van, de már nem teljes a sötétség.


Lehet sok embernek ez vicces, ha elmondanám mondjuk a 10+ éve nem is látott embereknek, hogy figyu én még mindig küzdök olyan dolgokkal, amit teviccesnek gondoltál mondjuk 9 évesen. Lehet akkorát röhögne, hogy még szembe is köpne.


Már sokkal ritkábban jönnek fel ezek a dolgok. Érdekes, hogy a jelenben lévő problémák feldolgozása pikk pakk meg van. Sokkal rosszabb dolgok is történtek velem, mint egy kis iskolai megverés mondjuk.


Ezek az emlékek mégis feltörnek néha, de már csökken az erejük, mert nem olyan sűrűn jönnek elő.


Aki hasonló cipőben jár az mit tesz, hogy éli túl, mit érez stb?



ma 04:22
 1/5 anonim ***** válasza:

A gyerekkori bántások emléke rég elmúlt azzal együtt, ahogy a régi vadállat iskolatársak is legnagyobb részt eltűntek az életemből, vagy akibe esetleg véletlen mégis belebotlottam, azon is láttam, hogy már rég benőtt a feje lágya.

Sokkal inkább a családi rész kemény dió, mert abból nem lesz csak úgy múlt. Rengeteg feszültség terheli az anyámmal való viszonyt.

ma 04:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Apám párja bántalmazott amikor gyerek voltam. Most pont 30 vagyok, túl vagyok több depressziós időszakon, de a folyamatos szorongás, az önértékelési problémák, a hangulat ingadozások, a halálvagy nem tűnnek el. Hiába a boldog élet, a férj, a család, a megfelelő munkahely...

És hiába a pszichológus.

ma 06:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
52%
Mindenki cipeli, cseszed. Ezt nem lehet letenni...
ma 07:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Az én esetemben iskolai bántalmazás (de már óvodától kezdve), otthon pedig verbálisan bántottak folyamatosan..


Ebből kifolyólag felnőttként elég komoly szociális fóbiával küzdök, gyakorlatilag minden nap egy kínszenvedés mikor emberek között kell lennem.

Kizárólag csak otthon tudom jól érezni magam.


Sajnos ezt dobta a gép, nem mindenkinek lehet rendes élete... :(

ma 07:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
100%
Párom 40 éves és még mindig van feldolgozásra váró traumája. Nagyon szar gyerekkora volt és mint utóbb kiderült, nem várt gyerek volt. Szakembernél is volt már, meg majd menni is fog, könyveket olvas a témaval kapcsolatban, kiírja a traumáit..
ma 07:29
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!